Pamer Nóra szerk.: Gerő László nyolcvanötödik születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 6. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1994)

Juan Cabello – Simon Zoltán: A Kékediek és kastélyuk

4. kép Az elbontott déli torony feltárt alapozása; Mihalik Tamás felvétele Az elbontott déli kerek- és északi „lépcsőtorony"feltárása Az udvar északi felén, az épület észak-déli tengelyében egy íves (280x90 cm alapterületű) törtköves alapozást tártunk fel

59

, amely egyértelműen egybeépült a kastély déli falával. Az enyhén nyéijtott patkóíves alaprajzi formációt mutaté) - a fentebb említett településmaradványok szintjéről épített - alapozásról megállapítottuk, hogy az nem más, mint a kastély déli falához csatlakozó, annak tengelyében egykor állt torony maradványa. (3. kép) A kastély északi sarkain ma is látható tornyok alaprajzi elrendezéseivel megegyező, a fallal egybeépült alapozás felmenő falazatának a fal síkjáig elbontott, illetve visszavésett csonkjait a vastag vakolatrétegek alól bontottuk ki. (4. kép) Az épület északi fala előtt (140 cm-re) eg)' 640x420 cm alapterületű, habarcsba rakott törtköves, az agyagos altalajba mélyített alapozást tártunk fel

6

", amelyről aztán az északi homlokzat kutatása után derült ki, hogy az a homlokzat elé épített lépcsőtorony bázisaként működött egykoron. 1. A kastély első építési periódusa A törtkőből, egy tömbből épült, szimmetrikus elrendezésű, háromszintes kastély északi sarkait kerek tornyok támasztják. Ezekkel formailag megegyező volt egykoron a déli fal középtengelyében álló (lebontott) harmadik is. Téglát csupán a boltozatok, a nyíláskeretek kiképzésénél, továbbá a szerkezetileg fontos részeken alkalmaztak. Falkoronájának magasságát nem ismerjük, de feltehetően az eredetileg sem záródhatott sokkal magasabban. Ugyanígy nem ismerjük tetőszerkezetét, azonban figyelembe véve a lefedendő területet elképzelhetőnek tartjuk, hogy kettős fedélszéket kellett készíteniük. A kutatás megkezdésekor az egymást réte-