Pamer Nóra szerk.: Gerő László nyolcvanötödik születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 6. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1994)

Feld István – Szekér György: A sárospataki Vörös-torony építéstörténetének vázlata

volt még jelen, mint a Krakkóból csak 1540-ben ideküldött Laurentius mester. így nagyon valószínű, hogy az említettek mellett valóban fontos feladat jutott még a felvidéki városokból és többek között Sziléziából érkezett kőfaragóknak is - az ubóbbi területre a pataki és a brzegi (Brieg) vár egyes faragványai között megfigyelhető kapcsolat utalhat.

21 Détshy Mihály itt összefoglalt álláspontja lényegében általánosan elfogadottá vált a történeti kutatásban. Kisebb eltérések főként az említett bizonytalanságokból adódtak, abból, hogy szilárd építéstörténeti adatok helyett a kutatók csupán a 7. kép A torony É-D-i irányú metszete (középvonalban)