Pamer Nóra szerk.: Gerő László nyolcvanötödik születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 6. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1994)

Sedlmayrné Beck Zsuzsa: A budavári Szent György tér múltja és jövője

vész alkalmával teljesen leég, iigy, hogy csak néhány fala marad meg. 1724-30 között felépül az új Zeughaus, ugyanezen a helyen. Ez szabadonálló, egyemeletes épülettömb, téglány alakú udvarral, a Szent György tér felé néző homlokzata barokk architektúrájú. A 18. században a tér neve Zeughaus-Platz, és ez jelzi azt a megváltozott tartalmat is, ami a török uralom utáni időszakra jellemző. A visszafoglaláskor teljesen elpusztult palotát ugyan már a 18. század közepén elkezdik újjáépíteni, de Buda most nem magyar királyi székhely, funkcióját igazán csak a kiegyezés után kezdi visszanyerni. így a Szent György tér ebben az időben csak egy ideiglenesen lakott palota előtere. A tér nyugati felén a középkorban három lakóház állt, ezek az 1686. évi ostrom alkalmával teljesen elpusztulnak. A visszafoglalás után helyükön nem épül fel új ház. 1731-41 közé)tt ágyéiállás és katonai kaszárnyaépület van itt, majd 1749-től teljesen üres terület. (2., 3. kép) Ezen a telken épül fel 1787-91 között Teleki László és Teleki József számára egy kétemeletes palota, copf homlokzattal, részben a korábbi erődfalakra építve. A 19. század közepén a kincstár tulajdonába kerül, és ekkor a királyi kancellária van benne. Az épületet 1869-ben Kauser és Frey építészek a helytartóság részére belsőleg átalakítják. Az átalakítással egyidejűleg a nyugati homlokzat elé földszintes szárnyat toldanak. l A tér keleti oldalán három középkori eredetű laktanyaépület áll a 18. század folyamán, amelyeket gróf Sándor Vince 1803-ban megvásárol, és azokat lebontva felépítteti a mai palotát. Az épület 1806-ban készül el, feltevések szerint Aman János bécsi építész tervezte, esetleg Pollack Mihály közreműködésével. (4. kép) A 19. század második felében az állam vásárolja meg miniszterelnökségi pálma céljára. Budavár 1849. évi ostromában meghalt Hentzi tábornok emlékére a tér közepén 1852-től 1898-ig állott a Hentzi-emlék, róla a tér rövid ideig Hentzi-Platz volt. A középkor vertikális városképével szemben a tér 18-19. századi építkezései monumentális épülettömegei - egy új, alapvetően horizontális jellegű karaktert alakítanak ki: nyugati oldalon a 18. század végi Teleki palota, délen a Zeughaus, keleten a 19. század legelején felépült Sándor-palota. Új építési korszak kezdődik a kiegyezés után. Már 1867-ben beköltözik a Sándor-palotába a kiegyezés utáni első magyar miniszterelnök, gróf Andrássy Gyula. A királyi palota nagyszabású - több évtizedes - átépítése során elpusztul sok értékes középkori épületrész, a török védművek ugyanéigy, mint a 18. századi Zeughaus. Ebben az időben számos közhivatal költözik fel a várba, aminek következtében a Szent György tér a századforduló időszakában jelentősen átalakul: funkcióiban, beépítésében, városképben. (5. kép) Beépül a Szent György utca és Színház utca között a volt Honvédelmi Minisztérium é)riási épülettömege, átépítik a 18. század végi Teleki palotát Korb és Giergl építészek tervei szerint (1902), külsőlegbelsőleg egyaránt szecessziós-neobarokk stílusban. Ekkor az épület már HabsburgJózsef főherceg tulajdona. A Szent György utca mentén álló egyemeletes laké>épületek elbontása után, a kerítésfal mögött kert létesül, északi végén új istállóval és kocsiszínnel. A Dísz tér délkeleti sarkára (a volt Vizikapu mellé) a Külügyminisztériumot telepítik. A 20. század elejére ezzel kiépül az ország legfőbb méltóságának rezidenciája és legfontosabb hivatalai, amivel újra jelentősen átalakul a városkép. A korszak építkezései nem veszik figyelembe a Várhegynek a Várpalota és a középkori templomtornyok által meghatározott léptékrendjét. A külső-belső városképet az óriási középületek hivalkodó méretei jellemzik, (az egykori Pénzügy-, a Honvédelmi-, a Külügyminisztériumok, az átalakított Teleki-palota stb.)