Mezősiné Kozák Éva: A vértesszentkereszti apátság (Művészettörténet - műemlékvédelem 5. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

Az apátság régészeti feltárásának ismertetése - A XIV-XV. századi kolostor

Egy rózsaszínű cserépből készült bögrét sikerült kiegészíteni; pereme gyengén galléros, a vállon finoman bordázott díszítést készítettek Egy fazék pereme is előkerült; kihajló galléros pereme alatt sűrű körbefutó bordázat fut (31. tábla, 5). Vörös cserépből is ké­szültek fazekak. Ezek kaviccsal erősen soványítottak. Galléros, de legömbölyített perem­mel is formázták őket, vállukon sűrű bordázott díszítés fut körbe (31. tábla, 4,6,8). Ez utóbbi három fazék erősen átégett, látszik ezeket főzésre használták. A bécsi fazekasáruból hozzánk leginkább fazekak, fedők és sütótálak jöttek be. A vér­tesi anyagban redukált tűzben, szürkére égetett osztrák tároló edény töredéke vastag ki­hajló peremmel és egy fózófazék pereme bélyegzővel szerepel. Koruk XIV. század (28. tábla, 1-2). A XV. század első feléből származó kerámiaanyagra is jellemző, hogy többféle színű cserépből készültek. A fehérre égő cserépből készült edények száma csökken a XV. szá­zad elejére. A fazekak formája zömökebbé válik. Gyengén bordázott díszítést kapnak Széles, lapos szalagfüleket alkalmaznak. (33. tábla, 9) Az edények vállán több esetben feltűnik a bepecsételt díszítés; fehérre- és rózsaszínűre égő cserépből készült fazekak vállán találkozunk vele. (33. tábla, 1-3, 6-7, 12) Hasonló edények kerültek eló a budai domonkos kolostor kutatásánál. 187 Fehér cserépből egy fedő peremét is ismerjük anya­gunkból. (33. tábla, 4) Vörös cserépből két fazéktöredék szerepel gyűjtésünkben. Az egyik vállán bordadísz, a másikon kihajló perem alatt fogaskerékkel benyomott díszítés látható. (33. tábla 8,10) Egy vörös cserépből készült talpas pohár alj töredékét is ismer­jük. Karimás talpa bevagdosásokkal díszített. (33. tábla, 5) Barna cserépből két fazék is­meretes, az egyik fazékon körben sűrű bordadíszítés helyezkedik el, (33. tábla, 9), a má­sik vállán két benyomott vonal látható. (33. tábla, 11) Néhány nagyon finoman iszapolt, fehér cserépből készült vékonyfalú, talpas tál tö­redéke került elő az északi oldal szemétlerakójából: egy hangsúlyozott talpon álló pohár talpmaradványa, amelyen többszörös hullámvonal díszítés fut; egy pohár pereme, a vál­lon bordával díszítve, alatta sűrű hullámvonaldísszel; egy pohár pereme, amely bordá­zott vállán bemélyül. (29. tábla, 1-2, 5) Hasonló poharak a budai vár és a dominikánus kolostor kutatásakor is előkerültek. 188 A kolostor keleti szárnya. (A XV. századi utolsó negyede, XVI. század eleje) A román kolostor tárgyalásánál építészetileg foglalkoztunk eme épületrésszel. A monos­tor életében a XV. század utolsó negyedében jelentós változás következett be. A XV. szá­zad derekán lehanyatló, majd elnéptelenedett apátságot 1478 után a dominikánus rend kapja meg. Az átalakítások és bővítések nem olyan kvalitásosak mint a román kori épít­kezések. A lebontott épületek tetők anyagát felhasználták másodlagosan az építkezés­kor. Az új részletek kiképzéséhez puhamészkő faragványokat alkalmaztak A gótikus építkezések idején szinte romosnak mondható épületeket újítottak meg. A falazatba másodlagosan beépültek a román stílusú faragványok tégla- és márványdara­bok színes barna- és zöld mázas tetőfedők melyeket a templom cserépfedésének meg­újítása alkalmával bontottak le. Megjegyezzük hogy a gótikus építkezések tárgyalásánál a XV. század elején folyó kisebb átalaktási munkálatokra is utalunk. A keleti szárny a kerikusok szárnya, ide világi személy nem léphetett be. Helyiségei nagy részben azonos funkcióban működtek mint a bencések idején. Közvetlenül a templom mellett volt a sekrestye. Itt a XV. század végi, színes mázas tetőfedőkből kala­ktott burkolatot is megtaláltuk. Felette a XVI. század eleji téglapadló lenyomata is meg­figyelhető volt. A helyiségbe a bejárat nyugatról nyílt; itt későgótikus befalazott ajtó ma-

Next

/
Oldalképek
Tartalom