Mezősiné Kozák Éva: A vértesszentkereszti apátság (Művészettörténet - műemlékvédelem 5. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

Az apátság régészeti feltárásának ismertetése - Román kori XII. századi előcsarnok és kolostor

legzetességeinek kifejezésére gyakran használják az egyes személyek metaforikus jelét. Az Atyaistent áldásra emelt jobb kéz jelképezi.

143 E darab közeli analógiája a veszprémi kettóskápolna alsó részén alkalmazott zárókő. Itt félnyolcszögletes bordákat zár a növényi indás keretbe foglalt áldó kéz. A veszprémi Gizella kápolna építésének kezdetét a legújabb kutatások alapján Robertus püspök időszakához és személyéhez kapcsolják.

144 (1209-1226) A somogymári bencés apátság kolostorának egy sarokoszlopát díszíti a négykaréjos, bemélyített tárcsában elhelyezett áldó kéz. Korát a XIII. század elejére teszik. Itt említenénk meg, hogy a somogyvári tympanon dombormű Krisztus alakjának ruhaszegélyét, a nyakon és kezénél gyöngyös szegély díszíti, akár a vértesi áldó kezet.

145 A jáki templom északi hajóját is négyszögletes profilú keresztboltozat fedte.

146 A kolostor közös gyülekező terme a káptalanterem, ahol a nyilvános gyónások penitendák kiszabása is történt. Belmérete 11,2x5,7 m. Ez lehetett a kolostor legdíszesebb terme, ahol a korai időben oltárt és feszületet is elhelyeztek. A sekrestyéből nem nyílt bejárat a káptalan terembe; csak a kerengófolyosóból lehetett megközelíteni. A nyugati oldalon hatalmas kiromlás mutatkozik E helyiségen át vettük fel a metszetet, amely a kolostor feltöltődését egész a nyugati zárófalig jelezte. (19. rajz) A helyiséget belül laza épülettörmelékes réteg borította. A törmelékben megtaláltuk a szentély behullott köveit, valamint gótikus részletek mázatlan tetőfedő töredékek egy bronz csipesz (5. tábla, 3), (10. tábla, 6), mázas állatalakos csempék töredékei (griffes, sasos), faragatlan márvány darabok kályhaszem töredékek kerültek elő. (A csipesz gyógyászati célokat szolgálhatott.) A fentiek mellett római tetőfedőket és egy római sírkövet is kiástunk. Ez utóbbiakon habarcsanyagok figyelhetők meg. Ezek a román kolostor falazatába kerültek építóanyagént. Egy tömör talaj alatt a helyiség XVI. századi járószintjét azonosítottuk. A román kori padlóból semmi nem maradt meg. A káptalanterem falai erősen átépültek a XV. század utolsó negyedében. Nem maradt a falazaton olyan építészeti kképzés, amely a román kori építési periódushoz köthető lenne. A kutatás során, a kőanyag felmérése közben felfigyeltünk egy gótikus ízű keménymészkő bordatípusra. Orrtag nélküli körtetagja, szöglet és horony között jelenik meg. E borda típusnak egy indító eleme (65. kő), egy záródarabja és több ívrészlete előkerült (66. kő). A zárókő, záradék nélküli bordák átmetsződéséből alakult. A borda darabjait a templom törmelékében is megtaláltuk de ezek nem ide tartoztak Fő előkerülés! helyük a kolostor területe; falazatában több helyen szerepeinek. A templom tárgyalásakor említettük hogy az észak kapu befalazásában három borda került elő. A XV. század végi építkezések idején falazták be a bejáratot, amikor a kolostoron is átalakítási munkálatok folytak. A boltozat ekkor került lebontásra. A káptalanterem melletti kápolna betöltésében egy nagyméretű, ovális keresztmetszetű tartópillér lábazata került elő (72. kép), amelynek mind a négy oldala megmunkált. Ezt egyszerű, alacsony talplemez felett kemelkedő párnatag díszíti, amely a négy szögleten éllel fut a szögletes elemhez; efelett az oszlop törzse emelkedett k.

147 A bordák kétséget kizáróan a káptalanterem kétboltszakaszos keresztboltozatának elemei. Analógiát keresve csak hasonló példákat találunk. Az orrlemez nélküli erőteljes körtetag, ks hengertagokkal közrefogva gyakoribb. A vértesi bordán a két kis hengertag helyett, egy egyszerű ks szögletet találhatunk. Analógiák a gyulafehérvári székesegyház mellékhajójának bordái

148 és a pilisszentkereszti kolostor területéről előkerült darabok Itt kétoldalt a pálca helyett élszedés függ össze a horonnyal.

149 A pásztói apátság kutatása során is hasonló bordák kerültek elő; a körtetag ks hengertagokkal ksért változatát láthatjuk itt.

150 Az észak kolostortraktus kutatása során a refektóriumban került elő a lóheneíves árkádív négy eleme (66. kő). A teljes ívből egy ks felső elem hiányzik. A kapcsolt ív pro-