Mezősiné Kozák Éva: A vértesszentkereszti apátság (Művészettörténet - műemlékvédelem 5. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

Az apátság régészeti feltárásának ismertetése - A XIII. század eleji apátsági templom

záróeleméig, a kereszthajónál feljebb, a lábazat zárásától 1-4 kvádersor magasságáig eredetiben látható. A fal északnyugati részén, a kváderburkolat között, 8-13 m közötti magassági szakaszon tégladarabok találhatók amelyek jelzik hogy itt a kolostor tetőzete csatlakozott a templomhoz. (43. kép) Az északi falat két nyílás törte át, az egyik a román kori északi bejárat, a másik a kolostor keleti kerengöfolyosójába nyíló ajtó. Ez utóbbit a kereszthajón a XV. század utolsó negyedében nyitották. Az északi román bejárat pontosan szemben helyezkedett el a déli homlokzat kapujával. A kapu befalazott állapotban került eló. Eredeti helyén maradt meg a küszöb és a lábazat. A folyosóba behullott törmelékben megtaláltuk kapu több részletét; szárkövek fejezet, íves keretkövek stb. Ezek segítségével sikerült a kaput ismét felépíteni.

100 (44-46. kép) E kapu a templomtér és a kolostor között bonyolította a forgalmat. (27-32. kő) A bejárat a kereszthajó nyugati falától 80 cm-re helyezkedett el. A bélletes kapu két falhasábból és egy közbülső oszlopból épült fel. A béllet fejlett attikai formát mutató egységes lábazata talp lemezen áll. A két párna tag között horony helyezkedik el, amelyek szélein szögletes átmeneti tagozat található. A közbülső lábazat közepén bordázott saroklevél látható. A lábazat külső oldala egyenesen levágott, díszítetlen, mint a nyugati kapu külső lábazati eleme. A külső falhasáb élét két hengertag között vájatos elem díszíti, amely alul csúcsban végződik Ez az elem felül a külső ívezetekben egyező profilú. A belső falhasáb és fejezetek díszítése ismeretlen; csupán külső oldalán egyenesen levágott lábazata maradt meg. A külső két elemet bimbós kettős fejezet zárta, átmenő nyaktaggal. A timpanont nem ismerjük Az ezt övező külső keretívre utaltunk; emellett az oszlopos béllet fejezete felett hengeres keretív helyezkedett el. A kerengő szintjéhez és templomtérhez viszonyítva, szokatlan módon, 65 cm magasan jelentkezik a küszöbszint. Lépcsőépítménynek ellenben nincs nyoma. (47-48. kép) A kapun jellegzetes vonások figyelhetők meg ilyen a rézsűs tagolatlan talplemez alkalmazása, a külső lábazatok egyenes levágása és a külső ívben két hengertag közötti vájatos díszítmény használata. A másik oldalon a nyugati bejáraton is megtalálható a kapu külső keretelésében, a két hengertaggal kísért vájatos motívum, és a szobrokat is ez az elem kapcsolja össze. Itt, is a külső lábazatok egyenes levágásúak. Az északi kapu analógiája elsősorban az esztergomi trónterem kettős kapujával, a királyi palota kapujával mutat egyezéseket. A két hengertag között vájatos díszítmény és a külső lábazatok egyenes levágása itt található meg.

101 Másik közeli analógia a gyulafehérvári II. székesegyház fejedelmi kapuja, ahol tagolatlan a talplemez, a két hengertag közötti pedig vájatos díszítményt alkalmaztak a bélletben.

102 A halici, Szt. Panteleon templom nyugati kapuján is feltűnik a vájatos díszítmény, amelyhez hasonlót a bényi templom nyugati, a jáki templom déli, a lébényi templom nyugati kapuján is láthatunk.

10 A motívum széles körben elterjedt, ez, önmagában építményt nem határoz meg. A falsarkok egyenes lezárása ritkább. E megoldás a kapun a befejezetlenség hatását kelti, holott így készült.

104 Az északi kapun a gondosan kidolgozott lábazati kiképzés régebbi módra utal. A bélletben alkalmazott kettősfejezet bimbós kiképzést kapott; nagyon durva, nagyoltan megfaragott, alacsony színvonalú faragvány. Készítője nem ugyanaz a mester, mint aki a kapu lábzatát, szárköveit, záróívét készítette. (33. kő) Az északi kapu küszöbén az erős használat nyomát figyelhetjük meg. A sarokban alul megmaradt a bejárati kaput tartó sarokvas. Az ajtó forgalma a templomtérből a kolostor irányába, a XV. század utolsó negyedéig tartott. A dominikánusok foglalása után meginduló gótikus építkezések idején az új bejáratot a kereszthajó északi oldalán nyitották. A román kori északi bejárat elvesztette szerepét; befalazták. Ehhez felhasználták a román kolostor káptalan terméből kikerült bordákat, és a templom egy lábazati kövét