Mezősiné Kozák Éva: A vértesszentkereszti apátság (Művészettörténet - műemlékvédelem 5. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

Az apátság régészeti feltárásának ismertetése - A XIII. század eleji apátsági templom

Már utaltunk arra, hogy a vértesi kapuk figurái nem oszlopon, hanem hasábelemen helyezkednek el. Ezért a szoborbélletes elnevezést az oszlopszobros megjelölésnél találóbbnak érezzük. A magyar anyagban két ide vonatkozó analógia ismeretes; a literi kapuzat és a pusztaszeri ásatások szoboranyaga. A literi kapu Vértesszentkereszt hatására készült, a XIII. század 50-es, 60-as éveiben.

91 A szobrok készítői másodrendű kőfaragók Pusztaszeren a kolostor alapfalaiban találták a szoborleleteket. A szobrok helye így már nem rögzíthető pontosan. Feltételezhetően a templom nyugati kapujába tartoztak de lehet, hogy a korai kerengőbe. Az oszlopok előtt bimbós konzolokon álló hat oszlopfigura apostolt, vagy prófétát ábrázol. A szobrok francia emlékekkel mutatnak rokonságot. Készítési idejük XIII. század második évtizede.

92 Tartása, lábaik állása, a köpeny összefogása elől emlékeztet a két említett kapu díszeire, a redőkezelés azonban egészen más. Más mesterek alkotásairól van szó. A két vértesi kapu azonos program alapján készült, de más-más a két kapu megjelenése. A nyugati homlokzat kiképzésének gazdagságára utalnak az előcsarnok törmelékében feltárt további értékes faragványok. Az előcsarnok déli törmelékében keménymészkő Krisztusfejet találtunk A fej szembenézetben ábrázolt, középen elválasztott, oldalt varkocsban lógó hajjal. Az arcon a fontos részeket egyszerűen jelzi készítője. A szemek fúrótechnikával készültak. Kezét áldólag emeli fel. Helyét nem ismerjük eredetileg feltehetően reliefként illesztették falba. (50. kő) A magyar leletanyagban legközelebbi analógiája a kalocsai II. székesegyházból származó, vörös márvány királyfej. Analógiáját a kutatók Franciaországban találják meg. A Cluny Múzeumban őrzött kapuhoz tartozó fejet közelinek tartjuk a vértesi darabhoz. Egyszerű, merev, tömör kiképzés, a kettéválasztott haj azonos módon kialakított, a szemét fúrótechnikával jelezték

94 A nyugati homlokzat nyílásrendszerére vonatkozóan is utalnak az előkerült faragott részletek. A megtalált kőanyag alapján a három homlokzati résablak formailag részben kiszerkeszthető, magasságuk azonban nem állapítható meg és helyük sem rögzíthető. A törmelékben sok vörösmárvány részlet, kis átmérőjű oszloptöredék vált ismertté. Nem kizárt,hogy a nyugati kapu és a résablakok felett egy vörösmárvány rózsaablak is díszítette a homlokzatot. A törmelékben oszloptalapzatot (34. kő), akantuszleveles ion volutás, korintizáló oszlopfőt (35. kő) és számos, párkányzathoz tartozó darabot találtunk A szentély párkányzatát ismerjük a hajó oromzati, párkányzati kiképzésére viszont csak következtetni tudunk. A nyugati homlokzat előtti törmelékben - mert nyilván innen esett le - ívsoros párkánykonzol két, alakos darabját ástuk ki. (53-54. kő) A faragványok felső tartólemezének kiképzése azonos a nagy számban előkerülő egyszerű konzoltípussal. Az alsó, elkeskenyedő elem helyére az egyik példányon emberfejet, a másikon stilizált állatfigurát faragtak Feltételezzük hogy ezeket az elemeket az egyszerű konzollal váltva alkalmazták. Az emberi fej portrészerűen ábrázolt, haja nincs jelezve, szemvonala közepén kifúrt lyuk jelzi a szemközepet. Az állatalakos darabon, két stilizált, egymásnak háttal elhelyezkedő, ebihalra emlékeztető állatot ábrázolt készítője. A magyarországi román kori anyagban Pécsről, Esztergomból előkerült, XI-XII. századi emberfejes konzolokat ismerünk. Az ívsoros párkányok közeiben sokszor emberfejet, vagy stilizált állatokat helyeztek el. Nagybörzsönyben az róm. kat. templom szentélyapszisának párkányán maszkszerű emberfejeket találunk (XIII. század eleje). A jáki templom északi apszisának párkányán az ívsoros elemek közeiben stilizált állat- és emberfejeket láthatunk Alakos párkány konzolok tömeges alkalmazásával a francia román kori építészetben találkozunk. (A St. Gilles-i apátsági templomon kos, galamb, oroszlán, angyal, stb. sze-