Mezősiné Kozák Éva: A vértesszentkereszti apátság (Művészettörténet - műemlékvédelem 5. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)
Az apátság régészeti feltárásának ismertetése - A XIII. század eleji apátsági templom
kép) A kapu körüli területen talált sok értékes töredék alapján lehetőség nyílt arra, hogy felépítményében is képet kapjunk a gazdagon díszített bejáratról. A lenyomatok és a faragott részletek pontos előkerülési helyének rögzítése, a kövek felmérése, az analógia anyag tanulmányozása lehetőséget adott a kapu felépítésének kiszerkesztésére, de teljes rekonstrukciójára már nincs lehetőség. 73 (11. rajz) A kapu a nyílástól kifelé lépcsőzetesen tágul. A béllet háromalakos falhasáb, két díszített hasáb és két oszlop váltakozásából tevődik össze. A béllet egyik lábazata ismert. Alul díszített talapzatról indul a fejlett attikai formát mutató lábazat. A két párnatag közötti horony külön szögletes tagozattal válik el. A lábazat sarokrészén szörny feje látható. A talplemezt síkból kiemelkedő, egymásba fonódó, szalagra fűzött palmetták díszítik (13. kő). A szélső falhasábok szögletein 3-3 alak állt, ma két darab és egynek töredékei ismertek. (16-18, 20. kő) Az ásatásból előkerült darab prófétát ábrázol, oldalán indás díszítmény figyelhető meg, amely egymásba hurkolódó indakeretben, befelé álló, különböző formájú palmettákból épül fel. Az indából szólőlevelek ágaznak ki. Az alak másik oldalán indakeretben félpalmetták helyezkednek el. E típusnak két töredéke került elő; egy palmetta szegély és egy álló alak könyökrészlete. E kapuhoz kötötte a tervező a tatai múzeumból származó darabot, amely a pillér homlokoldalán áll, akantusz levélen, haja fonatos, köpenye, tunikája sűrű, függőlegesen bordázott. A középső falhasábot feltehetően szövetmintás, plasztikus motívum díszítette, amely bordázott szalagok egymás fölött- és alatt átbujtatott díszítési rendszeréből áll. (15. kő) A harmadik legbelső hasábot a sarokkeret követ bordázott, szalagbafoglalt, haránttengelyű, váltakozó irányú beállításban lévő palmetták díszítették. A tatai múzeumból ismerjük a darabot (14. kő). A kapu keretkövéhez tartozó töredék - egy palmettamotívum - az ásatásból is ismert. (18. kő) A bejárat oszlopfóiből csak egy töredékes darab került elő. (21. kő) A faragványon ball, rajz A déli homlokzat rekonstruált rajza, a déli bejárattal.
