Mezősiné Kozák Éva: A vértesszentkereszti apátság (Művészettörténet - műemlékvédelem 5. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

Az apátság régészeti feltárásának ismertetése - A korai templom körüli temető

vagy koporsó nélküli sírokból álló, a templom déli oldala mellett pedig kőláda- és tég­lakeretes sírokból álló csoport különböztethető meg. Az előbbiek, - amint ezt a refektó­rium területén lévő sírok mutatják -, 3-4 rétegben fekszenek egymás felett. Az utóbbiak általában egyrétegű temetkezések, de előfordul, hogy a kő- és téglakeretes sírokban egy­másra is temettek. A koporsós- és koporsó nélküli egyszerű sírok mélyebben feküdtek, mint a kó- és téglakeretes sírok. E utóbbiak közvetlenül a XV. századi kolostor helyiségeinek padló­szintje alatt 10-20 cm mélyen kerültek elő. A sírok gödreinek formájának megfigyelésére ritkán volt lehetőségünk A többszöri ráte­metések miatt egyik sírt a másikkal bolygatták meg. A refektórium területén feltárt harma­dik legalsó rétegben két gyermekcsontvázat találtunk amelyek a XVI. századi padlószint alatt 65 cm-re, kavicsos sárga tiszta talajban feküdtek A sírgödrök formája a halott mérete­ihez igazodott, a láb irányában elkeskenyedett, sarkai lekerekítettele (114-115. sír) A kolostor északi kerengő folyosójában feltárt 117. sír mellett koporsó nyomait figyel­hettük meg. A sír a kolostor fala alatt fekszik kis részben, a padlószinttől 65 cm-re. Az egyik sírnál érdekes megfigyelést tehetünk (109. sír). A fiatal gyermekcsontváz fe­je mögött 10 cm-re két egymás fölött élére állított téglát helyeztek el (mérete: 25x12,5x5 cm). Ezeket talán a halott fejének védelmére helyezték ide. Analógiájaként említhetjük hogy Kardoskúton az ásató kutató több helyen is megfi­gyelte e jelenséget. Itt sokszor a koponya két oldaldán is álltak téglák. A kutató szerint, a temető legkésőbbi sírjai III. Béla idejéből származnak. Hasonló megfigyelést tettek Hajdú-Bihar megye Tégláskert nevű határrészén végzett kutatás során. Itt középkori templom körüli temetőt tártak fel. Sok csontváz fejénél és lábánál találtak egy, vagy több téglát. A temető korára utalnak az „S" végű hajkarikák és az állatfejes karperec. 57 A 92. sírtól északra egy koponya került elő, amelyet bolygatás során a helyéről ki­mozdítottak. A koponya mellett két „S" végű, ezüstből készült hajkarika került elő (5. tábla, 7-8). Ezt kör keresztmetszetű ezüst huzalból hajlították. Az egyiknek hiányzik a visszahajló „S" formájú végződése, a másiknak pedig a karikarész hiányos. A karika hajdísz volt, amelyet hajba, vagy hajszorítóba fűztek vagy szalag beakasztására használ­tak. A külföldi és a korai lelőhelyen pénzzel datált példányai a X. század második fel­ében tűnnek fel. 58 A barázdálás és a lemez egyenes szélességűre való kalapálása az „S" végű hajkarika viseletének későbbi, - a XI. század közepétől a XII. század második fel­éig terjedő időszakra - jellemző. 59 E megfigyelések alapján, valamint kis mérete miatt a vértesszentkereszti darab a XII. század első felére datálható. (Később nagyobb hajkari­kák terjednek el.) Az északi kolostorszárny legkeletibb helyiségének területén több csontmaradványt összehalmozva találtunk Két sír épen maradt. (88-89. sír) A sírok mellett árpádkori ke­rámia került elő (20. tábla, 2). Ezek a templomtól legtávolabbra eső temetkezések. Mint erre már utaltunk összefüggő csoportot képeznek a templom déli oldala mellett feltárt kó- és téglakeretes sírok feltehetően az apátság kegyurainak nyugvóhelyei. A ku­tatás során 7 kó- és 7 téglakeretes sír került felszínre, melyek közel azonos szinten fe­küdtek. Átlagban a járószint alatt 10-20 cm mélységben találhatók de a 98,97,107. sír szint alatt 50-70 cm közötti mélységből került elő. A kőkeretes sírok (94, 95, 97, 99, 102, 105, 107. sírok) jól megépítettek aljuk és tetejük nyitott volt. Kivételt képez a 107. sír, mely alul ugyan nyitott volt, de tetejét kőlapokkal fedték. (32-35. kép) A 102. és 99. kősír összefüggő építkezés eredménye. Ugyanezt mondhatjuk el az északi kerengő folyosóban feltárt 94 és 95. sírról is. Ezeket együtt alakították ki, való­színűleg családi temetkezés számára. A kóládák megépítését megszabta, hogy kinek szá­mára készült. A 94. sír külső mérete 222x90 cm; ez az adat megfelel a sírok átlagos mé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom