Mezősiné Kozák Éva: A vértesszentkereszti apátság (Művészettörténet - műemlékvédelem 5. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

Adatok az apátság kutatástörténetéhez

A Vértes hegység és várai 1687-ben szabadultak fel a török uralom alól. Az apátságban az élet megszűnt a hosszú török foglalás idején, de - amint erre egy 1690-ból fentmaradt, német nyelvű országos összeírás utal -, épületei a felszabadulást követő időben még meglehetősen jó állapotban álltak: „Szt. Kereszt a Csókakő felé vezető úton félmérföld távolságra fekszik Ezelőtt szép templom volt, falai tetőzetén kívül teljesen állnak és úgy belseje, mint külseje tiszta quader kövekkel van kivitelezve, valamint márványkővel ékesítve. E templomhoz hasonló Magyarországon, de messze földön sem található. El nem képzelhető évek óta kietlen, s úgy belül, mint kívül annyira benőtt, hogy alig lehet megközelíteni. Mellette tekintélyes kolostor lehetett, minthogy falai még nagy részben állnak." Az összeírás településtörténeti szempontból is értékes. A környéken birtokos Hochburg-család tulajdonviszonyainak leírásakor több régi, - az apátság környezetében elhelyezkedő - középkori településre találunk utalást; egy részük emlékét már csak a hely- . 27 névanyag orzi. A monostor ebben az időben még annyira helyrehozható állapotban volt, hogy a terület birtokos gazdája, a Hochburg-család 1694-ben felkínálta a Mórra hívott kapucinusoknak. A távolság miatt a rend főnöke nem fogadta el a meghívást. Nem történt az épülettel különösebb változás 1754-ig mikor is Bókod és Pusztavám községekkel együtt Vértesszentkereszt a tatai Esterházy család birtokába került. Értékes anyag maradt meg a tatai Esterházy család levéltárában, amely hű képet ad az apátság tervezett pusztításáról.

28 Esterházy János levele, melyet 1759-ben Bécsből Balog Ferencnek írt, arra utal, hogy a geszesi vár és szentkereszti rom köveit építkezéseken kívánják felhasználni.

29 Az alkalmi kincskeresők is megjelentek a romnál. Ere utal egy 1772-ből származó tisztiszéki határozat, amely előírja, hogy szentkereszti romoknál ásó kincskeresőket ellenőrizzék. Féltik a falakat a rongálódásoktól.

30 Nem valószínű, hogy ez az intézkedés a rom művészeti értékét féltette volna. Néhány évvel később elkezdődik a kövek elszállítása. A dadi plébános új templomot akart építeni, ehhez kérte, hogy felhasználhassa a szentkereszti romokat. Bezerédy Mihály tatai régens a püspök elé terjesztve a kérést, a régen lehullott és nem túl értékes kövek felhasználását javasolta. A templom alapfalait valóban e kövekből építették fel. A két oromzatba beépült egy-egy állatalakos pillérfejezet, egy timpanonkó, amely később lépcsőként szolgál a szendi templomban. Néhány évvel később, 1794-ben a bokodi tó munkálataihoz, gát- és malom építéséhez is szállítottak köveket. A bontási munkát egy pallér irányítása alapján négy kőműves végezte, akik a tornyokból fejtették le a köveket. Azt is tervezték hogy a munka gyorsítására puskaport fognak alkalmazni. Az Esterházy család csákvári és tatai egyesített uradalmában építettek először nagyszabású angolkertet. Tatán az alapítás éve 1783. Eleinte Fellner Jakab, 1801-ben az Esterházyak megbízásából Kismartonban működő Charles Moreau tervezett és épített e helyen szentimentális tájparkhoz tartozó hangulatkeltő építményeket. így épült a parkba az a mesterséges műrom, melyhez római és középkori faragványokat használtak fel. A műromba 69 kó épült be a vértesszentkereszti apátságból, amelyek közül 24 darabon díszes, értékes állat és emberábrázolás fedezhető fel.

33/a (1-3. kép) A tatai építkezésekkel párhuzamosan a csákvári, Fellner Jakab által épített barokk-rokokó kastélyt klasszicista stílusban bővítették és átépítették Az épület körül angolkertet alakítottak ki. Egy 1795-ből való feljegyzés szerint a bokodi malom építésénél megmaradt faragott köveket átszállítják Csákvárra.

34 Ebben az évben még díszes faragott köveket is válogatott a romnál - Pálffy Mária grófnő kérésére - két olasz mester.

35 A parkban 1796-ban Pálffy Mária Anna, férjének gróf Esterházy Jánosnak emléket állíttatott. Az