Mezősiné Kozák Éva: A vértesszentkereszti apátság (Művészettörténet - műemlékvédelem 5. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)
Jegyzetek
147 A sekrestye és a káptalan terem boltozatát Sedlmayr János tervező szerkesztette ki, és rekonstruálta, az ásatás során előkerült részletekből. 148 Entz G., A gyulafehérvári székesegyház. Bp, 1958, 46, 33. kép. 149 Gerevich L, Pilis Abbey a cultur center. Acta Arch. Hung. 29 (1977) 3. kép. 150 Valter I., 1982, 186-87. 23. kép, 24. kép, 2. 151 Mezősiné, Kozák E., A büki rk. templom kutatási eredményei. Savaria 13-14 (1984) 235, 26. kép. 152 Holl I., A középkori kályhacsempék Magyarországon. I. BpR. 18 (1958) 211-300. - Holl I., A középkori kályhacsempék Magyarországon. II. BpR. 22 (1971) 161-207. Köszönöm a szerző hasznos tanácsait, melyeket a vértesi csempeanyag rekonstruálásához nyújtott. 153 M. Kozák É., A vértesszentkereszti bencés apátság gótikus kályhacsempéi. Com. Arch.Hung. (1981) 179-97. - Mezősiné, Kozák É., A vértesszentkereszti bencés apátság gótikus kályhacsempéi. II. Com Arch Hung (1984) 187-204. 154 M. Kozák É., 1981, 181-82, 1. kép.l. 155 Bárczay O., A heraldika kézikönyve. Bp, 1887, 677. 156 Dercsényi D., Nagy Lajos kora. Bp, 1943, 18. 157 Holl I., 1958, 24. kép. 158 Sz. Czeglédy Ilona szíves közlése, a nevezett tárgy még közöletlen. 159 G. Sándor M., A Vértes hegység középkori várai. Komárom megyei Múzeumok Közleményei 1 (1968) 251. 160 A budai jelentős szoboranyagban, mely az Anjouk palotáját és házi kápolnáját díszítette, egy töredéken herold kettőskeresztes országcímert tart. A szoboranyag datálása 1370-90 közötti idő. (Zolnay L., Az 1967-75. évi budavári ásatásokról az itt talált gótikus szobor csoportról. Bp R. 24 (1977) 113, 149. kép) 161 Mezősiné, Kozák É., 1984, 187-192. 1. kép, 1-3. 162 Holl Imre szíves közlése. 163 Holl I., 1958, 7-8, 10. kép. 164 Ezt a csempatípust Holl Imre Zsigmond-korinak tartja az I. budai csoportba sorolja. - Holl I., Dunántúli kályhacsempék Veszprém megyei Múz. Közi. 17 (1984) 214, 7. kép. 165 Holl I., 1971, 113. kép. 166 HolII., 1958, 228-31. Rekonstruált kályha 36. kép. 167 Feld I., Újabb kutatások a solymári középkori várban. Rég. Tanúim. Pest megyéből. 1985, 455. A vár birtokosai a XV. században, az első években Zsigmond és felesége, majd a Garai családé. 168 Holl I., 1984, 213, 36. ábra. Zsigmond négyeit címere, „állatmese illusztráció". 169 M. Kozák É., 1961, 187, 3. kép, 1, 4. kép, 1. - Holl I., 1958, 46. kép. 170 Gerevich L., A budai vár feltárása. Bp, 1966, 295. kép. 171 M. Kozák É., 1981, 186-87, 3. kép 3-4; 4. kép, 1. 172 Holl I., 1958, 250, 41. kép, 44. kép. 173 Engel P., Királyi hatalom és arisztokrácia Zsigmond korban (1387-1437) ÉTK 83 (1977) 47-51. 174 Holl I., 1958, 243-245, 61. kép. 175 Czeglédy Ilonának és Feld Istvánnak köszönöm a szíves közlést. Megjegyzem ezek a csempék is zöld mázasak 176 Holl I., 1984, 213. A vértesi csempe kapcsán (Garai címeres) a budai kályhát 1423-ra keltezte. A vértesi kályhát 1423-1433 közé tette. Garai Miklós nádor 1433-ban meghal. 177 Kaposy V., Életfa ábrázolás egy románkori timpanonon. MÉ (1956) 124. 178 Holl I., 1958, 59-60. kép. 179 Gerevich L., 1966, 29. 180 Zolnay L., Ünnep- és hétköznap a középkori Budán. Bp, 1969, 94. 181 A kolostorban előkerült üveganyag meghatározásában Hollné, Gyürky Katalin segített, köszönöm szíves felvilágosítását, értékes megjegyzéseit. 182 A XIV. századi budai anyagról: H. Gyürky K., A 14. század üvegtípusai a budai régészeti leletanyagban. BpR (1985) 49-62. Kettős kónikus palack rekkonstrukció 3. tábla, 8. 183 Kuny Domokos Múzeum XV. századi palackok: 74.1.242; 74.1.242.a; 74.1.279; 74.1.283.1-2. XVI. századiak 74.1.271, 288-289. 184 üvegserleg 74.1.280.1-2, velencei pohár 74.1.284. 185 Kuny Domokos Múzeum: 85.1.274; 851.268; 85.1.267.1-2; 74.1.243, 74.1.282. 186 A kerámia anyag restaurálása még folyamatban van a Kuny Domokos Múzeumban Tatán. Ezért itt nem vállalkozhatunk arra, hogy átfogó képet adjunk az apátság házi- és díszkerámia anyagáról.
