Lővei Pál szerk.: Horler Miklós Hetvenedik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 4. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)
Buzás Gergely – Lővei Pál: A visegrádi királyi palota Mátyás címeres kályhája
A kályha címerei A visegrádi kályha csempéinek egy része angyalalak által tartott, zöld mázas; vagyis heraldikai színezésüket nélkülöző címerpajzsokat mutat. (8. kép) Az eredeti forma a dalmát leopárdfejes címert hordozta, ilyen címerből legalább hét különíthető el. A többi csempén az eredeti forma dalmát címerét a formázás során kivágták, és azt más címerpajzsokkal helyettesítették. Három pajzs Mátyás négyeit címerét mutatja (1. mező: vágások, 2.: hármashalmon álló, kettős kereszt, 3.: fején koronát viselő oroszlán, 4.: három dalmát leopárdfej, a szívpajzsban a Hunyadiak hollója) 49 , egy a kétfarkú, jobbra lépő, ágaskodó, cseh oroszlánt, egy a fejét balra fordító, széttárt szárnyú, melle előtt hegyes végű, enyhén ívelt, keskeny, kockázott szalagot hordozó krajnai sast. Egy kisebb sarokdarab a magyar vágásos címerhez tartozott. A felül két kisebb, hatágú csillagot hordozó, az alsó harmadban középen lejjebb ugratott, kettős ormos vonallal vágott pajzs (ebből kettőnek töredéke került elő) valószínűleg Felső-Lausitz címere 50 , a hasonló, de felül nagyobb csillagokat mutató és középen kiugró ormos vonallal vágott pajzs csáktornyai Ernuszt Zsigmond pécsi püspök címere 51 . Egy töredéken széttárt szárnyú, két fején zárt koronát viselő sas látható (mellrésze már hiányzik, így nem állapítható meg, hogy viselt-e ott kis mellpajzsot), ezt a német-római birodalmi sasos címernek tarthatjuk. Egy pajzson pólya előtt nyitott szárnyakkal ábrázolt kapu látható, talprésze hiányzik, de valószínűleg ide tartozik egy pajzstalp hármashalommal - ez az észak-itáliai Friuli területén fekvő Portenau (Pordenone) város címere. Egy bal felső saroktöredék halfej ábrázolásával (az ívelt állat feje felfelé néz, mellette még egy hasonló hal lehetett vele szimmetrikusan, egymásnak háttal) a burgundiai Pfirt (Ferrette) címerének részlete. Két pajzs karikákra függesztett, alul három rojtozott szárnyban végződő zászlót mutat - ez több, német nyelvterületen fekvő város, valamint kisebb állam címere is lehet 52 , de a többi címernek az osztrák uralkodókkal fennálló, alább bemutatandó kapcsolata alapján leginkább a voralbergi Feldkirch-hez kapcsolható 35 . Egy további pajzs élével levélé fordított szekercét ábrázol. 54 Több, a leírtakkal azonos méretű címerpajzs került elő a visegrádi alsóvár területén is, például a cseh címerrel 55 , kettős keresztes ábrával, valamint egy koronás oroszlán jobbra néző fejével és farkának végével, amely a fej méreteinél fogva koronából növő félalaknak tartható - vingárti Geréb-címer (?) 56 -, ezek valószínűleg ugyancsak palotai eredetűek, török kori szemétgödrök anyagát alkották; Héjj Miklós a palota területén, az északkeleti palota nyugati homlokzata előtt és a déli palotában is rábukkant egy-egy hasonló kályha csempetöredékeire.(9. kép) A budai várpalota területén előkerült, hasonló kályha anyagából Holl Imre hat címert ismertetett 57 : kettős kereszt, hét vágás, három leopárdfej, besztercei oroszlán, cseh oroszlán, négyeit egyesített címer; ezek közül a tárgyalt visegrádi kályhából egyelőre nem ismert a kettős kereszt és a besztercei oroszlán, bár a kettős kereszt előkerült az alsóvárban. Kocsis Edit szíves közlése szerint további ilyen csempéket talált Zolnay László a budai vár mellett, a Szárazárok feltárása során. Itt a zászlós és a kétfejű sasos címer töredékét is megtalálták, valamint egy Visegrádról nem ismert, de szívpajzs nélküli Mátyás-címert, és egy álló rombuszt feltüntető pajzsot. 58 (9. kép) Gerevich László és Holl Imre ásatásából is előkerült egy máig publikálatlan töredék Portenau címerének aljával, amelyen a kapu a hármashalmon áll. A Mátyás-kályha több csempéjét közölték a nagyvázsonyi vár leletei között is; megfigyelhető volt, hogy készítésük során a visegrádi csempékével azonos prése-
