Lővei Pál szerk.: Horler Miklós Hetvenedik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 4. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)
Lukács Zsuzsa – Szónoky Miklós – Hadnagy Árpád: A Szeged-alsóvárosi ferences kolostor kőfaragványairól
sonló szövetű és összetételű, égetett agyagból készültek, azzal a különbséggel, hogy ezt az agyagot nyilván iszapolták és jobban tömörítették, mivel finomabb szövetűnek tűnik. Ugyanebből az anyagból készülhettek a templom gótikus hálóboltozatának darabjai, bár ezek anyagát nem volt módomban vizsgálni. Az építési periódusok és a kőzetféleségek alkalmazásának összefüggései A romanika idején szinte egységesen csak a jól faragható, tartós, alsó-kréta „kárpáti" homokkő durvább és finomabb szemnagyságú változatait alkalmazták. A faragott kőzetelemeket a finomszemű változatból készítették, a kváderek és a kevésbé részletező faragást igénylő darabok esetében megfelelt a durvább szemnagyságú anyag is. A gótika ezt a kőzetet bontott és átfaragott formában előszeretettel használta, de itt már előtérbe került az édesvízi mészkő (travertino), s a nemesebb faragványoknál kizárólagosan a kitűnően faragható, szarmáciai oolitos és foraminiferás mészkövet használták (ablakok). A barokk kori kőanyag már változatos, az ország nyugati és középső feléről származó kőzetek is megjelennek a kapuzatok, ajtókeretek, lépcsők, szobortalapzatok és szobrok anyagában. A gerecsei, tardosbányai vörös jura mészkőtől kezdve megtaláljuk a Buda környéki, „sóskúti típusú" szarmata mészkövet és a „fertőrákosi típusú" durvább Lajta-mészkövet is. Megjelenik a barokk időszakban a süttői édesvízi mészkő (travertino) is. 52 JEGYZETEK * Lukács Zsuzsa: Országos Műemlékvédelmi Hivatal, Budapest; Szónoky Miklós: J ATE Földtani és Őslénytani Tanszék, Szeged; Hadnagy Árpád: Geológiai és Geofizikai Intézet, Bukarest. 1. A kolostor helyszíni kutatása 1984-ben kezdődött s még nem fejeződött be. Az eddigi eredmények összefoglalása: Lukács: Előzetes beszámolé). 1990-ben „Szeged-alsóvárosi «Matyas templom» középkori terméskő-faragványainak származása és műemlékvédelmi- kőzettani vizsgálata" címmel Vizi István készített szakdolgozatot (Szeged, József Attila Tudományegyetem, Földtani Intézet Könyvtára, kézirat). 2. A kolostoregyüttes építéstörténetének részletes tárgyalása: Lukács: Előzetes beszámoló, erre a továbbiakban nem térünk ki. 3. Mátyás király szerdán umandé) hetivásárt engedélyez „ante claustram beaté Marie virginis": Reizner IV. 56.; Bálint: Alsóváros 54.; Szeged története 1. 486. (Kulcsár Péter-Horváth Ferenc): Lukács: Szeged 38.; Máté 18. 4. Búzás Gergely: Visegrád, királyi palota 1. A kápolna és az északkeleti palota (Lapidarium Hungáriáim 2. Best megye I.). Bp. 1990. 41-43, 58-59.: 1484-1492.; Sedlmayr János: Késő gótikus zárt erkély a győri Püspökvárban. Műemlékvédelmi Szemle 1992/1. 48, 52.: 1481-1486. 5. Az analógiák Kelet-Magyarország és Erdély vonatkozásában - melyek a Szegeden előkerült faragványokkal kapcsolatba ho/.hatcik - egyelőre feldolgozatlanok. Néhány datálható emlék: Anarcs, pasztofórium (rajta 1475-ös évszám): Szabolcs-Szatmár megye Műemlékei I. Szerk.: Entz Géza (Magyarország Műemléki Topográfiája X. Szerk.: Dercsényi Dezső). Bp. 1986. 256.; Nyírtura, nyugati kapu (rajta 1488-as évszám): Szabolcs-Szatmár megye műemlékei II. Szerk.: Entz Géza (Magyarország Műemléki topográfiája XI. Szerk. Dercsényi Dezső). Bp. 1987. 226-228.; Péter László 1468-as szegedi évszámát szintén korainak tartjuk (bár az 1459-es oklevéllel kapcsolatos véleményét az ablakok előkerülése megerősíti): Péter László: Szegedi ferencesek. Szeged 1991. (A Somogyi Könyvtár kiadványai 33.) 22-23.: Mikor épült az alséivárosi rendház? Pontosabb datálást a fennmaradt emlékek összegyűjtésétől és formai analízisétől várhatunk, ami egy szakdolgozat kiváló témája lehetne. 6. Minderről: Lukács: Előzetes beszámolé). a rajzok publikálásával. 7. Reizner III. 412. erről mint szemtanú emlékezett meg; könyve készítésekor még leírta őket, lál> jegyzetben - feltehetően a történtek után - adott hírt pusztulásukról.
