Lővei Pál szerk.: Horler Miklós Hetvenedik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 4. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

Valter Ilona: A Salamonvári család és a salomvári római katolikus templom

és a fiára hagyott tekintélyes birtokban - 23 falu - Lajos király új adományként megerősítette Vörös Salamon fiát, Salamonvári Jánost, aki - mint a következő adat mutatja - közel állt a királyi udvarhoz. Lajos király halála után özvegye, Erzsébet királyné 1384. június 11-én meghagyta a fehérvári káptalannak, hogy Salamonvári Salamon fia János, Ausztriai Vilmos herceg udvarmestere kérelmére egy bizonyos törött pecsétű oklevelet János számára írjon át.

44 Vilmos herceg III. Lipót osztrák hercegnek a fia volt, aki a déli tartományok - Stíria, Tirol, Karintia, Trieszt ura volt. 1374-ben jegyezték el Vilmost Nagy Lajos király kicsi leányával, Hedviggel, és az esztergomi érsek 1378-ban Hamburgban összeeskette a négyéves Hedviget a nyolcéves Vilmossal. Hedviget 1384. október 15-én, Nagy Lajos halála után lengyel királlyá koronázták, és 1386-ban feleségül adták a litván Jagellóhoz, aki II. Ulászló néven Lengyelország királya lett.

40 Vilmos herceg többé nem játszott szerepet a magyar történelemben, 1406-ban meghalt, és Salamonvári János is meghalt néhány év múlva. A továbbiakban is olvashatunk a Salamonváriak kisebb-nagyobb hatalmaskodásairól. 1394-ben Zsigmond király utasította a fehérvári káptalant, hogy tartson vizsgálatot Maternus veszprémi püspök panaszára, akinek egy salamonvári jobbágyától Salamonvári András két familiárisa és maga Salamonvári András egy másik jobbágytól bécsi dénárokat rabolt el, néhai Salamonvári János mester és Benchei Miklós fia András jobbágyai pedig elfoglalták a püspök egyik földjét.

46 Ez az akkori viszonyok között csekély kihágásnak számított, hiszen a 14. század végén - a 15. század elején Vas és Zala megyében igen rossz volt a közbiztonság. 1409. március 22-én ismertették Garai Miklós nádor ítéletlevelét. A hosszan felsorolt tolvajok, latrok, rablók, gonosztevők - köztük Salamonvári János egyik jobbágya is - fejük és jószáguk, minden birtokuk elvesztésére ítéltetnek, és felhatalmaz a nádor a király nevében mindenkit megölésükre, kivégzésükre, javaik lefoglalására.

47 E középnemesi család tagjai között papi személyek is voltak. 1352-ben említik Bereck győri prépostot, valamint testvérét Jánost, aki locsmándi főesperes volt.

48 Miklós fia János győri kanonok szerepel egy 1367-es, 1402-es, 1410-es oklevélben, birtokadományozó oklevelekben. O az, aki kegyes alapítványt tett 1422-ben a kapornaki monostornak, amelynek templomába temetkezni kívánt. A család tekintélyének, vagyonának növekedésével együtt nőtt, fejlődött a birtokközpontul szolgáló falu is, amelyet 1445-ben oppidumként említettek.

49 Már 1327-ben heti vásár tartási joga volt szombati napra. Országos vására is volt, és ezt egy 15. századi adat igazolja: parasztok igyekeztek a salamonvári mezőváros vásárára 58 km távolságból.

50 Általában azt tartják, hogy nagyobb távolságra elsősorban hivatásos kereskedők utaztak és nem parasztok. Általában 16 km-es egy piacközpont hatósugara. A földesúrnak érdekében állott, hogy települése fejlődjön, de a jelentősebb mezővárosok kiemelkedése az úthálózattal is összefüggött, ui. a korszak legfontosabb kereskedelmi útjai mellett feküdtek. Ilyen volt a Sopronból Muraszombatra vezető, azután a Buda-Veszprém-Vasvár-Körmenden át az előbbire torkolló útvonal, amelyhez Salamonvárból „nagy út" vezetett, hídon át a Zalán, ahogyan ezt egy 1328-as oklevél elmondja. Általában a legtöbb mezőváros körül igazolni lehet a szőlők meglétét. A szőlőművelés kihatott a társadalmi munkamegosztásra, ezen keresztül a városfejlődésre.

51 Késő középkori forrásaink Zalát és Somogyot az ország legjelentősebb borvidékei közé sorolják. Salamonvára mellett is volt szőlőhegy. Kitűnik ez az 1367-es oklevélből, amikor a plébániának adott javak között említik a szőlőhegyet, valamint Salamonvári János 1422-es alapítványozó okleveléből, amikor többek között szőlőket is hagyott a kapornaki apátságra. A különféle birtokmegosztó oklevelekből bizonyos következetéseket levonha-