Lővei Pál szerk.: Horler Miklós Hetvenedik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 4. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

Valter Ilona: A Salamonvári család és a salomvári római katolikus templom

zal vádolván őket, hogy az ő csütörtökhelyi, csütörtöki hetivásárukat foglalták el és vitték át szombati napra Harkályra. A Harkályiak viszont bizonyították, hogy ők Károly Róbert királytól kapták a hetivásárjogot.

10 Károly Róbert király egy 1328-ban kelt oklevelében a Csebi Pogány család őseinek adta a Zala megyei Cséb birtokot. Ennek kikiáltása néhai Vörös Salamon harkályi birtokán, a nyilvános piacon, szombaton történt. Cséb falu határát megjárták, és e határjárásban szerepel két „nagy út". Az egyik a néhai Vörös Salamon Harkály birtokáról Körmendre vezet, a másik Harkályból Csatárra megy. Harkály falu malma mellett van egy híd a Zalán, ezen át lehetett Körmendre menni. Itt valaha vámot szedtek.

11 Vörös (rufus) Salamon tehát 1328-ban már halott volt. A következő években már fiai és unokái szerepelnek az oklevelekben, egy ideig még Harkályi melléknévvel. 1335-ben a nádor által Tapolcán tartott közgyűlésen a Harkaliak, Salamon fiai: Kopasz és János, és Harkali János fiai: István és Gergely, valamint Miklós fiai: György és Gergely rezneki nemesek peres ügyeikben a közgyűlés által választott birák elé lettek utasítva.

12 1352-ben szerepel először a Salamonvár név, Salamon fia Salamonvári János raagister nevében, akinek (és örököseinek) a család másik ága, Vörös Salamon testvérének, Jánosnak fiai: Bereck győri prépost, János locsmándi főesperes és Fülöp, valamint unokái, István fiai: Miklós, Demeter, Loránd, Jakab és István, és Fülöp fia Gergely visszaadják Lövő és Jan falut.

13 Ha végignézzük az ez időben készült okleveleket, akkor úgy tűnik, hogy Demeter fia Vörös (rufus) Salamon lehetett az, aki Harkályon valami erősségszámba menő házat építtetett, amelyről a helység ezután a Salamonvára nevet kapta. A mai Salomvár községtől délre, a Harkály-patak keleti partján a Várdomb vag)' Salamondomb őrizte meg a vár helyét.

14 Gerecze Péter 1906-ban megjelent munkájában még néhány gótikus falról beszél a várdombon.

lD A helyi hagyomány másik része a Zala folyó partjára lokalizálja a várat. 1863-ban járt itt Römer Flóris, aki a következőt írta: ,A Cséb és Salamonvár közti mezőn a Szála partját állott még nem igen régen a 18 CP-nyi kastély, a Pogányok ősi fészke. Sötétben alig vehettem ki helyet, különben sem árka, sem téglája nem maradt fenn."

16 Lehetséges, hogy az e leírásban szereplő hely a hagyomány alapja. Egy 1366-ban kelt oklevélből ismerjük meg a család összes birtokait. Megtudjuk, hog)' a falu névadója, Salamon (rufus), évtizedekkel ezelőtt Csák Máté partján állt, de Károly királytól kegyelmet nyert, és fiára, Harkályi, másnéven (alio nomine) Salamonvári Jánosra hagyta Salamonvára, másként Harkály falut, valamint Akosfalva, Hermanfalva másként Lőrincze-Benedekfalva, Lövő, Tompa, Erdeifalu, Gyertyánág, Németfalu, Bencze, Szent-Márton (kolostorral), Szata, Páczod, Keresztúr, Csanta, Fej ér-Pál háza, Egyedfölde másként Hagyáros, a két Rakatya, Grosuchta, Közép Lak, a két Bakónak és Filócz helységeket, melyeket János ezúttal új adományul nyert Lajos királytól,

17 A salomvári plébánia jegyzőkönyve tartalmazza a plébániához tartozó régiségeket, plébániai jogokat és más vegyes dolgokat, amelyeket Vass József plébános írt le 1758-ban. így neki köszönhetjük, hogy engedélyt kapott a vasvári káptalanban őrzött, 1367-es bevalló és adományozó oklevél lemásolására. Az oklevél eredetije elveszett, és csak a salomvári plébánián őrzött, 1758-as másolatban maradt ránk.

18 Az oklevél szövege a következő: ,A vasvári egyház káptalanja...emlékezetül adja, hogy a nemes férfiak, Vörös Salamon ispán fia Vörös János, továbbá János fia Fülöp mesterek a maguk, valamint fiaik, Gergely Ionsul [lehet külön név, de ragadvány név is] és Ferenc nevében, akiknek a terhét magukra vállalták, továbbá István fia Miklós hasonlóan maga és fiai, András, István, János és...mester, győri kanonok és...közös anyától való