Lővei Pál szerk.: Horler Miklós Hetvenedik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 4. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

Gerő László: Budapest műemlékmérlege 1945 után

fürdő. (6-7. kép) Az 1880-as évek második felében a Margitszigeten végzett fúrások olyan mennyiségű kénes hővizet termeltek, melynek hasznosítására Habsburg Jó­zsef főherceg, a sziget akkori tulajdonosa világfürdőt akart létesíteni. Ybl Miklós óriási kereszt alakú kompozíciójának a sziget pesti oldalán árkádos kikötője lett volna, ahonnan födött folyosón lehetett a szállodába jutni. Az északi szárnyvégén a gőz- és a tükör-fürdő, keleten a szálloda, délen a kád- és közfürdő, nyugaton a társalgó és a szórakozó helyiségek. E tervekből végül is csak a szerényebb kialakí­táséi éin. Margit gyógyfürdő született, a hatalmas Ybl-kompozíció kicsiny töredéke­ként (1869). Az építész monográfusa, Ybl Ervin a fürdőépületet az Operaházzal és a Várkert építkezéseivel eg)' sorba helyezi, és valóban minden elismerésünkre számot tarthatott ez a pótolhatatlanul, teljesen feleslegen elpusztított műemlé­künk is. Itt nem a vallásellenesség volt a bontást kiválté) ok, hanem talán a főher­cegi tulajdon. A korábban említett két klasszicista műemlék szerves részét alkotta a múlt szá­zad első felében a Dunaparton kialakult Kirakodó tér, Alsó- és Felső Dunasor vá­rosképi együttesének, ennek a remek ritmuséi, különös szépségű architektonikus keretnek, mely valóban méltó volt az előtte hömpölygő, széles Duna vizéhez. A valamikor tiszta egységű képre ma már csak következtethetünk, az Apáczai Csere János utca 3-5-7. sz. klasszicista műemlék lakóházakból, melyeket Horler Miklé>s és Komárik Dénes állítottak helyre 1954-ben, és melyek egyedüli hírvivői a neve­zetes együttesnek. A 3-as számú, ház udvara megőrizte az egykor itt zajló kereske­delmet, kétszárnyú üzletajtóinak sorával. Rommá lett az Apáczai Csere János utca 9. sz. alatti .Algol Királynő Szálloda klasszicista épülete (8. kép), és helyén ma a Vaséitépítési Tervező Vállalat székháza áll. A klasszicista Redout (Vigadó) épületét az 1848-ban a budai várpalotába visszavonult, a márciusi forradalommal szemben­álló, ellenséges tüzérség gyéijtotta fel. Ennek a helyére épült Feszi Frigyes roman­tikus stíluséi Vigadó épülete (1859-1864). Ez az épület nem folytatta a klasszicista stílusú part egységes képét, ami már épültekor bírálatot váltott ki. Az egykor re­mek klasszicista épületsor fokozatosan tűnt el az idők folyamán Pest városképé­ből. Elsősorban a Dunameder szabályozásakor, szűkebbre vételekor, amikor a ki­szélesedő Dunaparton kialakult éij házhelyek beépülésével születő épületsor a ré­gi parti házak elé került, és azokat takarta. Azután megbomlott a Kirakodó tér egységes homlokzata a Gresham Biztosító és a Pesti Kereskedelmi Bank több emelettel magasabb és szecessziós illetve késő eklektikus stíluséi épületeivel. Mit vesztettünk az egykori klasszicista Dunaparttal, jól lemérhető Péterváron, ahol a Néva parti cári palotával (ma Ermitázs Múzeum) szemben állé) parton ma is áll­nak az egységes klasszicista épületek, zárómotívumként Thomas Thomon Börzé­jével, annak pompás dór oszlopsorával. A pesti Dunaparthoz közel állt a Türr István utcában a Vadászkürt Szálloda, melynek helyén egy garázsos bérház épült. Irodaháznak adott helyet a Kossuth Lajos utca és a Szép utca sarkán elpusztult Nemzeti Kaszinó Klasszicista épéilete. És ugyancsak klasszicista, egyemeletes ház volt a Kecskeméti utca 10. alatti gróf Csekonits-palota, melynek a nem messze álló gróf Károlyi-palota hat oszlopos ko­csibehajtójához hasonló, négy oszlopos kapualja megtartásáról én még tárgyalhat­tam gróf Csekonitssal - az egykori lovaregylet elnökével - arról, hogy az új beépí­tésben a palota e részét meg fogják őrizni. Sajnos ez. nem sikerült, annak ellené­re, hogy a Csekonits-palota helyére keretit új epédet a Középülettervező Intézet­nek adott otthont, ahol pedig számos kiválé) építészünk dolgozott. Maradéktalanul lebontották a Nemzeti Lovardának a Nemzeti Múzeum mögött álló romos épületét, és az 1946-1947 utáni években egyre veszélyesebbé vált az Épületbontó Vállalat működése, mely mind nagyobb bontásokra vezetett, csak-

Next

/
Oldalképek
Tartalom