Lővei Pál szerk.: Horler Miklós Hetvenedik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 4. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)
Gerő László: Budapest műemlékmérlege 1945 után
fürdő. (6-7. kép) Az 1880-as évek második felében a Margitszigeten végzett fúrások olyan mennyiségű kénes hővizet termeltek, melynek hasznosítására Habsburg József főherceg, a sziget akkori tulajdonosa világfürdőt akart létesíteni. Ybl Miklós óriási kereszt alakú kompozíciójának a sziget pesti oldalán árkádos kikötője lett volna, ahonnan födött folyosón lehetett a szállodába jutni. Az északi szárnyvégén a gőz- és a tükör-fürdő, keleten a szálloda, délen a kád- és közfürdő, nyugaton a társalgó és a szórakozó helyiségek. E tervekből végül is csak a szerényebb kialakításéi éin. Margit gyógyfürdő született, a hatalmas Ybl-kompozíció kicsiny töredékeként (1869). Az építész monográfusa, Ybl Ervin a fürdőépületet az Operaházzal és a Várkert építkezéseivel eg)' sorba helyezi, és valóban minden elismerésünkre számot tarthatott ez a pótolhatatlanul, teljesen feleslegen elpusztított műemlékünk is. Itt nem a vallásellenesség volt a bontást kiválté) ok, hanem talán a főhercegi tulajdon. A korábban említett két klasszicista műemlék szerves részét alkotta a múlt század első felében a Dunaparton kialakult Kirakodó tér, Alsó- és Felső Dunasor városképi együttesének, ennek a remek ritmuséi, különös szépségű architektonikus keretnek, mely valóban méltó volt az előtte hömpölygő, széles Duna vizéhez. A valamikor tiszta egységű képre ma már csak következtethetünk, az Apáczai Csere János utca 3-5-7. sz. klasszicista műemlék lakóházakból, melyeket Horler Miklé>s és Komárik Dénes állítottak helyre 1954-ben, és melyek egyedüli hírvivői a nevezetes együttesnek. A 3-as számú, ház udvara megőrizte az egykor itt zajló kereskedelmet, kétszárnyú üzletajtóinak sorával. Rommá lett az Apáczai Csere János utca 9. sz. alatti .Algol Királynő Szálloda klasszicista épülete (8. kép), és helyén ma a Vaséitépítési Tervező Vállalat székháza áll. A klasszicista Redout (Vigadó) épületét az 1848-ban a budai várpalotába visszavonult, a márciusi forradalommal szembenálló, ellenséges tüzérség gyéijtotta fel. Ennek a helyére épült Feszi Frigyes romantikus stíluséi Vigadó épülete (1859-1864). Ez az épület nem folytatta a klasszicista stílusú part egységes képét, ami már épültekor bírálatot váltott ki. Az egykor remek klasszicista épületsor fokozatosan tűnt el az idők folyamán Pest városképéből. Elsősorban a Dunameder szabályozásakor, szűkebbre vételekor, amikor a kiszélesedő Dunaparton kialakult éij házhelyek beépülésével születő épületsor a régi parti házak elé került, és azokat takarta. Azután megbomlott a Kirakodó tér egységes homlokzata a Gresham Biztosító és a Pesti Kereskedelmi Bank több emelettel magasabb és szecessziós illetve késő eklektikus stíluséi épületeivel. Mit vesztettünk az egykori klasszicista Dunaparttal, jól lemérhető Péterváron, ahol a Néva parti cári palotával (ma Ermitázs Múzeum) szemben állé) parton ma is állnak az egységes klasszicista épületek, zárómotívumként Thomas Thomon Börzéjével, annak pompás dór oszlopsorával. A pesti Dunaparthoz közel állt a Türr István utcában a Vadászkürt Szálloda, melynek helyén egy garázsos bérház épült. Irodaháznak adott helyet a Kossuth Lajos utca és a Szép utca sarkán elpusztult Nemzeti Kaszinó Klasszicista épéilete. És ugyancsak klasszicista, egyemeletes ház volt a Kecskeméti utca 10. alatti gróf Csekonits-palota, melynek a nem messze álló gróf Károlyi-palota hat oszlopos kocsibehajtójához hasonló, négy oszlopos kapualja megtartásáról én még tárgyalhattam gróf Csekonitssal - az egykori lovaregylet elnökével - arról, hogy az új beépítésben a palota e részét meg fogják őrizni. Sajnos ez. nem sikerült, annak ellenére, hogy a Csekonits-palota helyére keretit új epédet a Középülettervező Intézetnek adott otthont, ahol pedig számos kiválé) építészünk dolgozott. Maradéktalanul lebontották a Nemzeti Lovardának a Nemzeti Múzeum mögött álló romos épületét, és az 1946-1947 utáni években egyre veszélyesebbé vált az Épületbontó Vállalat működése, mely mind nagyobb bontásokra vezetett, csak-