Lővei Pál szerk.: Horler Miklós Hetvenedik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 4. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

Komárik Dénes: Izsó Búsuló juhászának felnagyított változatai

3. Bárhogy is volt azonban, a hortobágyi pusztába elhelyezendő, grandiózus méretű változat minden jel szerint Feszi Frigyesnek erre az invenciójára támaszkodott. 1894 végén Szász Gyula akadémikus szobrász költségvetést készített a Búsuló juhász e nagyméretű változatának a Hortobágyon történő felállítására. Az autográf szöveget az alábbiakban betűhíven közöljük.

23 Költség előirányzati egy a Bl Izsó Miklós által Készített szobor (búsuló juhász) tervezett a Hortobágyi síkságra, a szobor maga sóskúti kőből 600£!B magas, alapzata 150HH magas Bátyi kőből. A szükséges sóskúti kő egy 600£H1 magas allakhoz 25 köb méter a 65 frt 1625 kiállítása a hely színére 250 Alapja Bátyi kőből 150H1 magas 250£E széles 250H1 hosszú 9 köb méter a 110 frt 990 szállítása a hely színére 150 földalap téglából építve 16 köb méter a 10 frt 160 [az előző öt tétel mellé függőlegesen odaírva a bal oldalon:] 6 darabból földmunka alaphoz 60 köbeli munka (pontozás) 700 kőbeli kivitel (tisztán) a hely szinén 800 Izsóné O nagy jogi díj 300 Állvány a szükséges szerszámai 300 Előre nem látott költség és a szobrász tisz.díja 1000 5635 frt Budapesten 1894 Dez. 7 én honfiúi tisztelettel Szász Gyula ac szobrász és tanár A tervezetnek Feszi elképzelésével való azonossága világos. Kőből készül, azonos a nagyságrendje (becsülhetően kb. 20%-kal nagyobb csupán), pusztai környezetbe kerül. Nem érdektelen az sem, hogy Gerster Kálmán hagyatéka őrizte meg. Gerster Kálmán (1850-1927) annak a Gerster Károlynak volt építész fia, aki pályája kezdetén közel kilenc évig működött társas viszonyban Feszi Frigyessel és Kauser Lipóttal, s 1867-ben bekövetkezett haláláig baráti kapcsolatban állott Feszllel. Anyja Kauser Lipótnak, a triumvirátus másik tagjának testvére volt. A személyes kapcsolatok e láncolatának szorosabbra fűzését szolgálta bizonyára, hogy Gerster Kálmán keresztanyja Feszi 1902-ben elhunyt második felesége volt.

24 Szász Gyula (1850-1904) szereplése sem véleden. Az ő felügyelete alatt öntetett a Béisuló juhászról áruba bocsátható gipszmásolatokat Izsó halála után az özvegy támogatására alakult bizottság.

25 A Fonóházi jelenetről hasonló célból vele készíttetett az özvegy gipszöntvényeket.

26 O faragta márványba a Nemzeti Színház számára 1876/77-ben Izsónak Egressy Gáborról és Tóth Józsefről készült mellszobrát, melyek jogdíjául az özvegynek ezer forintot ajánlottak fel.

27 Végül érdekes adalékként - többek közt Szász Gyula egyik nekrológjából is - tudjuk, hogy „özvegy Izsó Miklósné férje hátrahagyott munkáinak többszörözésével bízta meg s ez a körülmény indította őt arra, hogy a Búsuló juhász-hoz mellékalakot mintázzon, így született meg az Arató leány című műve."

28 Tehát Szász Gyulának mind Izsó