Lővei Pál szerk.: Horler Miklós Hetvenedik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 4. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

Mezősiné Kozák Éva: A kővágóörsi evangélikus templom

ben a templomot lőréses kerítőfal övezi, melyet egy fedett kapu tör át. A települést is kerítőfal veszi körül. Az egyik szögleten fedett bástya látható. A rajz bal felső sarkában feltüntették Kisörs falut. Alul baloldalt a vidék jellegzetes ipari tevékenységét végzik, követ fejtenek. A történeti adatokból, az ábrázolásokból a templomra vonatkozóan szerzett ismereteinket tovább bővítették az 1982-ben és 1985-87-ben végzett kutatások eredményei.

12 (2. kép) A kutatás előtt a templomot körben törmelékhalmaz és gaz övezte. Maga az épület erősen elhanyagolt állapotban állt. A templom legrégebbi része a templomhajó. A sziklaszirtre vörös homokkőből építették fel.

13 A sziklák közeit köves barna talajjal kiegyenlítették, majd a felületet sárga agyagréteggel borították. A templom hajója téglalap alaprajzú; északi, illetve déli homlokzata a párkány magasságáig megmaradt. A főfalak enyhén kiugró, 70 cm magas lábazatról emelkedtek. A falkutatás során a hajó szögletei mind az északi, mind a déli oldalon előkerültek. A középkori nyílásrendszerből a déli homlokzaton két félköríves záródású, kifelé-befelé tölcséres, keskeny nyílású, román kori ablakot tártunk fel, melyek az 1963-ban történt átalakításig funkcionáltak. A másik két románkori ablak az átalakítások során megsemmisült. Az épület nyugati zárófalát a 19. század elején épített torony kialakításakor bontották el. Eg)' 1743-ból származó térkép rajzából tudjuk, hogy a középkori bejárat innen nyílt. Megerősíti ezt az a megfigyelés, hogy a déli homlokzaton középkori bejáratra utaló nyomot nem találtunk. A középkori szentély alapfalait a 18. század végi szentély belsejében találtuk 2. kép A templom periódusos alaprajza