Lővei Pál szerk.: Horler Miklós Hetvenedik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 4. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

Merényi Ferenc: Három olasz főváros: Torino, Firenze, Róma-1861, 1865, 1871

5. kép Giuseppe Poggi: Firenze - a „megnagyobbítást" feltüntető - rendezési terve, 1865. Róma végleges fővárossá történő urbanisztikai megformálásában (s persze esetenként más, jelentős városokban is) nagy léptékben került alkalmazásra. Az utókor számára mindenképpen sajnálatos, hogy e kisajátítások nyomán mindenütt, így Firenzében is, jelentős, nem egyszer pótolhatatlan művészi és történeti értékek pusztultak el. A piccone rísanatore, a „gyógyító csákány" e korszak találmánya, csak az elnevezés származik Mussolinitői, ha ugyan tőle származik. A kisajátítások-bontások egy része által okozott felmérhetetlen kárt csak némileg csökkenti az az előny, ami elsősorban a városi kéizlekedés megkönnyítésében nyilvánult meg. Esztétikai szempontból aligha növeli az efféle „szanálás" értékét az. olyan, több emeletnyi diadalívvel ékes, árkádos, a város léptékéből kirívó épétlettömb, mint a középkori városmag lebontásával „nyert" firenzei Piazza della Repubblica nyugati oldalát lezáró, neoreneszánsz épületmonstrum.

14 (6. kép) A belvárosi bontások és új építkezések, valamint az elbontott városfalakon kívüli étj lakónegyedek kivitelezési munkálatainak nagy részét egy e célra alakult angol társaság, a Florance Land Public Works Co kivitelezte. Olyan gyors tempóban dolgoztak, hogy a város költségvetése csakhamar deficitessé vált. Ez. különösen azért volt kínos, mert a legop-