Lővei Pál szerk.: Horler Miklós Hetvenedik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 4. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

Winkler Gábor: Soproni polgárházak a 19. században

12. kép Erzsébet utca 1. Emeleti alaprajz (Schiller János, 1894) zi kialakítása is.

23 (12. kép) Ez időben már nem építettek széles kapualjakat, így a lépcsőház az épület főtengelyébe kerülhetett: míg Handler csak megközelítette, Schiller teljességében meg is valósította a ház szimmetriáját. A lakás már „vizes" helyiségekkel rendelkezett, ezeket (konyha, fürdő és WC) egy tömbbe vonta össze - ezzel lényegében kialakult a többlakásos lakóépület máig legelterjedtebb, szokásos alaprajzi típusa. Lakásbelsők Ami az épületek metszeti kialakítását illeti: az első és második emelet belmagassága közötti jelentős különbség — mely a barokk lakóházak sajátossága volt - Sopronban a 19. század folyamán gyorsan csökkent. A század elején az első emelet belmagassága 3,20-3,50 méter között mozgott, a második emeletet ennél általában 20-30 centiméterrel építették alacsonyabbra - mindez kellemes térarányokat eredményezett. A század második felében valamivel nőtt a szobák magassága, az első emeleten 3,75-3,80 méteres belméretekkel is találkozunk, a második emelet