Lővei Pál szerk.: Horler Miklós Hetvenedik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 4. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)
Winkler Gábor: Soproni polgárházak a 19. században
Ahogy a város fejlődésének áttekintésénél már említettük, ugyancsak újszerű megoldások alkalmazását tette lehetővé az Ogabona tér - Színház utca közé eső, keskeny telektömbök beépítése. A kétoldali utcai homlokzat előnyeit a jobb tervezők azonnal felismerték, és nem egy, mai értelemben véve is korszerű megoldást hoztak létre. Jó példa erre az 1852-ben épült Színház utca 22. számú ház 19 , melyet ugyancsak bécsi építész (Graber) tervezett. (#. kép) Az épület felépítése nagyjában-egészében szimmetrikus. A kör alaprajzú lépcsőház pontosan az épület mértani középpontjába került, megvilágítását üveges felülvilágítón keresztül kapja. Szintenként két, közel egyforma lakás került kialakításra, nagyjából azonos alaprajzi elrendezéssel. Mindkét lakás alaprajza „átmenő" rendszerű, mely átszellőzésüket, jó tájolásukat és kényelmes használatukat egyaránt elősegíü. A lakások fogadóterei a lépcsőházból nyílnak, ezek két végében egy-egy, alkowal bővített, nagyméretű lakóegység nyílik. A konyha és kamra a lakás magjában nyert elhelyezést, megvilágításukat és szellőzésüket nagyméretű világító udvar biztosítja: ugyaninnen kap természetes fényt a lakás fogadótere is. A szabályos alaprajzi elrendezés az 1860-1890 közötü években a lakó házalaprajzok legjellemzőbb ismertetőjegyévé vált. Az egyes lakások befoglaló formáit is igyekeztek szabályossá tenni, így az alaprajzon belül egyre szembetűnőbbé vált a hálós - „raszteros" - szerkesztésre való törekvés. A tiszta alaprajzi „kép" kialakítását - melyre most már az építészek tudatosan törekedtek - azonban gyakran a meglévő, szabálytalan telekhatárok nehezítették. Láthatóan ilyen nehézségekkel küszködött a soproni születésű Otto Hofer is, amikor 1883-ban megszerkesztette a Várkerület 65. számú ház 20 érdekes alaprajzát. (9. kép) Az épület nagyméretű, de egyáltalában nem barátságtalan udvart vesz körül. Különösen figyelemre méltó a Várkerület felé eső szárny alaprajza, ahol a lakószobák jobb használata érdekében az utcai és udvari traktus közé keskenyebb, közlekedő sávot illesztett, ahonnan 8. kép Színház utca 22. Első emelet alaprajza (Grabner, 1852)