Lővei Pál szerk.: Horler Miklós Hetvenedik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 4. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

Koppány Tibor: Carlo della Torre, a Batthyányak 17. századi építésze

Az 1654 és 1656 közötti időből származó források alapján a mester változatla­nul Körmenden, Szalónakon és Németújváron fordult elő. 1654 szeptemberétől novemberig a Batthyány Ádám generális főkapitánysága alá tartozó, a „Kanizsával szemben vetett végek" várairól hozott két császári kőművessel dolgozott Körmen­den. 34 1655. április elsején és május 12-én, valamint 1656. április 30-án jelentet­ték, hogy Körmenden van, ahonnét az építkezés befejeztével, október 27-én távo­zott. 33 Szalónaki és németújvári jelenlétéről 1653. november 22-éről, 1654. de­cember 17-éről és 1655. március 13-áról maradt említés. Az utóbbi alkalommal a különböző munkahelyeken vele együtt dolgozó Hans Dreier ácsmester munkájá­ról számolt be. 3(1 A Batthyány Ádám életében Carli mesterről szóló utolsó ismert adat 1656. július 31-éről származik, ekkor „Paumaszter Caroll az Rohonczi korcz­marul vöt föll f.100", tehát 100 forintért azt építette. 37 A bemutatott adatokból Carli mester sokoldalú tevékenysége tárul fel. A Bat­thyányak központi várában, Németéijvárott azt a nagyszabáséi korai barokk átépí­tést folytatta, amelyet Filiberto Lucchese tervei alapján 1639-től 1645-ig a bécsi vállalkozó Simone Retacco végzett. A különböző uradalmi tisztségviselők levelei arról szólnak, hogy a vár lakóépületein, falain, bástyáin dolgozott embereivel, s 1647-ben ő építette a torony felső részét. 38 O és kőművesei fejezték be a vár alatti ferences kolostor felépítését is 1649-re. 39 Szalónakon 1642-től folyt nagyobb építkezés. Tervezőjének személyéről hallgat­nak a családi levéltár adatai, feltételezhető azonban, hogy az itt is Lucchese volt. A munkát szintén Retacco kezdte meg, s az 1650-es évekre áthiizódó építkezést Carli mester fejezte be. 40 Feltételezhetően ő lehetett a mestere, talán tervezője is az 1647-1648 között Borostyánkő várában folyt nagyobb átalakításnak, s azon be­lül a Lucchese stukkóival díszített ebédlőnek is. 41 A csákányi - ma Csákánydoroszló Vas megyében - kastély az egyetlen olyan építmény, amelyről a levéltári adatok állítják, hogy terveit Carli mester készítette. Már 1648 tavaszán megírta urának Jobbágy Jeremiás tiszttartó, „az Czákány épület felöl beszélgetvén az Carlival és Alczal, azért egy Abriszt fognak csinálni...hol kí­vánja Nagyságod, hogy megh epetessek...". Ezt a tervrajzot említik 1651-ben is. 42 A ma is álló, ám 1728-1733 között átépített és 1753-ban bővített, a múlt század vé­gén átalakított és a legutóbbi évtizedben szociális otthonná alakított kastély első formájában annak a Carli kőművesmesternek a műve volt, akiről 1649. október 30-án azt írta a dobrai tiszttartó, hogy „...az Paumeistertől, úgy mint az olasz kő­miestől" lehet tájékoztatást kapni a németujvári várhoz dolgozó ottani kőfaragó munkájáról. 43 Carli mester tehát olasz volt, s ez újabb bizonyíték Carlo della Tor­reval való azonosításához. A Carli kőművessel azonosítható Torre építőmester 1657 és 1668 közötti műkö­déséről nincsenek ismert adatok. Ha azonban 1675-ben a grazi céhkönyvbe még azt jegyezték be, hogy akkor is állandó jelleggel Németújváron tartózkodott, Bat­thyány Ádám 1659 tavaszán bekövetkezett halála után is megmaradt a család szol­gálatában. Ennek alapján feltételezhető, hogy az általa tervezett rohonci temp­lom 1676-os befejezése is nevéhez fűzhető, amellett, hogy az 1660-1670-es évek olyan Batthyány építkezéseit is végezhette, mint a kapuja feletti címer évszáma szerint 1670-ben készült rohonci magtárét, az 1660-as években átépített bozsoki alsé) kastélyét és a ma is álló szentteleki (Stegersbach, Burgenland) kastélyét. 44 A rendelkezésre álló adatok Carlo della Torrét nem írják sem házi, sem udvari építőmesternek, az így nevezett, vagyis állandó munkára alkalmazott iparosok azonban az ő működésének idején tűnnek fel először a magyarországi nagybirto­kokon. A század kctzepéig a középkorból örökölt hagyomány szerint az építkezé­sekre általában a legközelebbi város céhes mestereit szerződtették, főúri körök-

Next

/
Oldalképek
Tartalom