Lővei Pál szerk.: Horler Miklós Hetvenedik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 4. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)
Koppány Tibor: Carlo della Torre, a Batthyányak 17. századi építésze
Az 1654 és 1656 közötti időből származó források alapján a mester változatlanul Körmenden, Szalónakon és Németújváron fordult elő. 1654 szeptemberétől novemberig a Batthyány Ádám generális főkapitánysága alá tartozó, a „Kanizsával szemben vetett végek" várairól hozott két császári kőművessel dolgozott Körmenden. 34 1655. április elsején és május 12-én, valamint 1656. április 30-án jelentették, hogy Körmenden van, ahonnét az építkezés befejeztével, október 27-én távozott. 33 Szalónaki és németújvári jelenlétéről 1653. november 22-éről, 1654. december 17-éről és 1655. március 13-áról maradt említés. Az utóbbi alkalommal a különböző munkahelyeken vele együtt dolgozó Hans Dreier ácsmester munkájáról számolt be. 3(1 A Batthyány Ádám életében Carli mesterről szóló utolsó ismert adat 1656. július 31-éről származik, ekkor „Paumaszter Caroll az Rohonczi korczmarul vöt föll f.100", tehát 100 forintért azt építette. 37 A bemutatott adatokból Carli mester sokoldalú tevékenysége tárul fel. A Batthyányak központi várában, Németéijvárott azt a nagyszabáséi korai barokk átépítést folytatta, amelyet Filiberto Lucchese tervei alapján 1639-től 1645-ig a bécsi vállalkozó Simone Retacco végzett. A különböző uradalmi tisztségviselők levelei arról szólnak, hogy a vár lakóépületein, falain, bástyáin dolgozott embereivel, s 1647-ben ő építette a torony felső részét. 38 O és kőművesei fejezték be a vár alatti ferences kolostor felépítését is 1649-re. 39 Szalónakon 1642-től folyt nagyobb építkezés. Tervezőjének személyéről hallgatnak a családi levéltár adatai, feltételezhető azonban, hogy az itt is Lucchese volt. A munkát szintén Retacco kezdte meg, s az 1650-es évekre áthiizódó építkezést Carli mester fejezte be. 40 Feltételezhetően ő lehetett a mestere, talán tervezője is az 1647-1648 között Borostyánkő várában folyt nagyobb átalakításnak, s azon belül a Lucchese stukkóival díszített ebédlőnek is. 41 A csákányi - ma Csákánydoroszló Vas megyében - kastély az egyetlen olyan építmény, amelyről a levéltári adatok állítják, hogy terveit Carli mester készítette. Már 1648 tavaszán megírta urának Jobbágy Jeremiás tiszttartó, „az Czákány épület felöl beszélgetvén az Carlival és Alczal, azért egy Abriszt fognak csinálni...hol kívánja Nagyságod, hogy megh epetessek...". Ezt a tervrajzot említik 1651-ben is. 42 A ma is álló, ám 1728-1733 között átépített és 1753-ban bővített, a múlt század végén átalakított és a legutóbbi évtizedben szociális otthonná alakított kastély első formájában annak a Carli kőművesmesternek a műve volt, akiről 1649. október 30-án azt írta a dobrai tiszttartó, hogy „...az Paumeistertől, úgy mint az olasz kőmiestől" lehet tájékoztatást kapni a németujvári várhoz dolgozó ottani kőfaragó munkájáról. 43 Carli mester tehát olasz volt, s ez újabb bizonyíték Carlo della Torreval való azonosításához. A Carli kőművessel azonosítható Torre építőmester 1657 és 1668 közötti működéséről nincsenek ismert adatok. Ha azonban 1675-ben a grazi céhkönyvbe még azt jegyezték be, hogy akkor is állandó jelleggel Németújváron tartózkodott, Batthyány Ádám 1659 tavaszán bekövetkezett halála után is megmaradt a család szolgálatában. Ennek alapján feltételezhető, hogy az általa tervezett rohonci templom 1676-os befejezése is nevéhez fűzhető, amellett, hogy az 1660-1670-es évek olyan Batthyány építkezéseit is végezhette, mint a kapuja feletti címer évszáma szerint 1670-ben készült rohonci magtárét, az 1660-as években átépített bozsoki alsé) kastélyét és a ma is álló szentteleki (Stegersbach, Burgenland) kastélyét. 44 A rendelkezésre álló adatok Carlo della Torrét nem írják sem házi, sem udvari építőmesternek, az így nevezett, vagyis állandó munkára alkalmazott iparosok azonban az ő működésének idején tűnnek fel először a magyarországi nagybirtokokon. A század kctzepéig a középkorból örökölt hagyomány szerint az építkezésekre általában a legközelebbi város céhes mestereit szerződtették, főúri körök-