Lővei Pál szerk.: Horler Miklós Hetvenedik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 4. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

Gerőné Sándor Mária: A pécsi várbeli Aranyos Mária-kápolna egy reneszánsz kőemléke

lelet jelenleg feldolgozás alatt van. Magával a kápolnával is csak mini sírfedlapunk lelőhelyével foglalkozunk. 13. G. Sándor 1984. 18-34. 14. Az Aranyos Mária-kápolnából előkerült, faragott kő-anyag kőzettani vizsgálatát a Magyar Állami Földtani Intézet Dr. Hámor Géza kandidátus vezetésével végezte el. Az 1986. április 21-én adott jelentésük értelmében a fentiekben tárgyalt vörös márvány származási helyére vonatkozó megállapítás a következő: „Származási helye a Mecsek hegységben nem azonosítható", feltehetően távolabbi helyről származik. Dr. Kertész Pál 1975-ben a Pécsi Reneszánsz Kőtárban végzett vizsgálatokat az ott lévő, rozettás díszítésű, vé>ré>s márvány ajtókeret töredéken (G. Sándor 1984. 114— 115.; 71. kép). Vörös tömött mészkőnek határozta meg, Piszke-tardosi lelőhelyű, Hungária-típusú kővel azonosította. A pécsi, vörös márvány Szatmári-pasztofóriumot ugyancsak piszkeinek határozta meg Fulmer József bányamérnök (G. Sándor 1984. 27.). 15. Ltsz.: K 94. 1.5. JPM Régészeti Osztály. 16. Ltsz.: K 94. 1.5. JPM Régészeti Osztály. 17. Lóws - Varga 1987. 462. 18. Lóvé- Varga 1987. 464, 466. 19. Lóvá 1992! 10-13. 20. Balogh 1966. II. 337-339. kép. 21. Tóth-Szabó 1906. 26.; Gerevich 1959. 324, 328.; 30. kép; Mikó 1986. 97-98. 22. Balogh 1966. II. 71. kép, III/6. 23. Balogh 1974. 44.; 19. kép; Balogh 1982. 677. és 689., Kat.-Nr. 840 g.; Kozák 1982. 579-580., Kat.-Nr. 649., képpel. 24. Pataki 1962.; Balogh Jolánnak és Kozák Károlynak a 23. jegyzetben idézett közleményei a sírkő fényképét nem közlik. Köszönettel tartozom Fodor László kollégámnak, aki volt szíves a sírkő rajzát, valamint a rávonatkozó helytörténeti irodalmat rendelkezésemre bocsájtani, valamint Szabó János kollégámnak, aki ugyancsak segítette munkámat. 25. Balogh 1974. 44. 26. Pataki 1962. 24-31. 27. Mikó 1986. 99. 28. Gerevich 1959. 313-314.; 8. kép; Ehrenberg 1893. 250-257. 29. Gerevich 1959.; Horler 1983. 254-255. (összefoglaló igényű tanulmány Johannes Fiorentinusról); Mikó 1986. 101-102. 30. Horler 1983. 258-259. 31. Horler 1983. 10. és 12. kép. 32. Mikó 1986. 111. 33. Kc)szönettel tartozom Lővei Pálnak, aki egyrészt felhívta figyelmemet ezen sírfedlap igen érdekes voltára, valamint több hasznos szakmai tanácsával segítette munkámat. Jelen tanulmány az OTKA „Pécs-Püspökvár középkori régészeti emlékei" c. téma keretében készült. RÖVIDÍTÉSEK AH Ars Hungarica Balogh 1966 Balogh Jolán: A művészet Mátyás király udvarában I-II. Bp. 1966. Balogh 1974 Balogh Jolán: Későreneszánsz kőfaragóműhelyek. I. közlemény. Az előzmények. AH II (1974) 27-58. Balogh 1982 Jolán, Balogh: Die Grabplastik. Entwicklung und Typen der Grabmäler. In: Schallaburg'

82 676-678. Dercsényi - Pogány - Szentkirályi Dercsényi Dezső - Pogány Erigyes - Szentkirályi Zoltán: Pécs városképei, műemlékei. Bp. 1966. Dercsényi 1973 Dercsényi Dezső: Románkori építészet Magyarországon. Bp. 1973. Ehrenberg 1893 Ehrenberg H: Firenzei János magyar és lengyelországi művei. Archaeológiai Értesítő Ú.F. XIII (1893) 250-257. Gerevich 1959 László, Gerevich,: Johannes Fiorentinus und die Pannonische Renaissance. Acta Históriáé Artium VI (1959) 309-338. G. Sándor 1984 G. Sándor Mária: Reneszánsz Baranyában. Bp. 1984. G. Sándor 1993/a (',. Sándor Mária: Középkori várostörténeti kutatások újabb eredményei Pécsett. In: Entz Géza nyolcvanadik születésnapjára: Tanulmányok (Művészettörténet - Műemlékvédelem II.) Bp. 1993. 29-42.