Lővei Pál szerk.: Horler Miklós Hetvenedik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 4. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

Mendele Ferenc: Csempeszkopács középkori temploma

5. kép A templom képe délnyugatról a falkutatás után; OMvH Fotótár, 80.917. neg. - készült 1968. IV. 26-án több, addig ismeretlen megfigyeléssel és adattal szolgált. (5. kép) Ekkor vált bizonyossá, hog)' az egy időben épített szentélyhez és hajóhoz csatlakozó torony később épült. Erre utal az eltérő alapozás (a hajónál - a három felső téglasor után kő, a toronynál téglával kevert kő alapfalat találtunk), a lábazatok eltérő profilja, valamint az, hogy a torony déli és északi fala sehol sincs a hajó nyugati falához „bekötve". A feltárás során derült ki az is, hogy a toronyba (délről) félköríves záródású ajtó vezetett, valamint, hogy a templomhajóhoz kötődő, most meglévő közvetlen „átjárást" (mármint hogy a toronytest és a templomhajó között - 6. kép) később alakították ki. (Ez a hajó nyugati falánál lévő két fülkénél ma is ellenőrizhető.) A kutatás jóvoltából azt is rögzíteni lehetett, hogy a templom eredetileg vakolatlan, nyerstégla homlokzatú volt, a 17. századig. (7. kép) Erre utalhat a lábazat idomtéglája, továbbá a díszes párkány. (Az északi oldalon - a hajó és a szentély csatlakozásánál a külső támpillérben - 62 cm hosszméretű téglát is találtunk!) A 17. században készült külső vakolatnál — a későbbi javításokat leszámítva — csak egyrétegű, törtfehér színű vakolatot találtunk, és ezen piros, valamint fekete festésnyomokat. (A nyerstégla fal falazóhabarcsa szürkéssárga.) Ez a többszínű festés elsősorban az ereszpárkánynál figyelhető meg, aminek geometriai formája és