Lővei Pál szerk.: Horler Miklós Hetvenedik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 4. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)
Kubinyi András: A Gergelylaki Buzlaiak a középkor végén
mutatható megyésispánként. 124 Alispánjai Bezzegi András és Morgai Mihály (1501) 125 , Morgai Mihály és Szerdahelyi Ősz János (1505) 126 , Szerdahelyi Ősz János és Henyei Tiburc András (1513-1518) 127 voltak. Szerdahelyi Ősz János, Szentlőrinci Malac Barnabás és Morgai Mihály végrendeleti végrehajtói is voltak, tehát familiárisai közé számítottak. 128 1517-ben különben Mózes úr Henyei Tiburc András alispánt és Miklai Donát László szili officialist „fildeles nostros"-nak, híveinek nevezte. 129 Morgai Mihály még 1522-ben is Buzlai Mózes özvegyének, Podmaniczky Annának simontornyai várnagya. 130 Már több ízben említettem Mózes úr fiát, a nagyságos Lászlót. Apja tekintélyét és befolyását mutatja, hogy - nem nagyon szokásos módon - fiának is ki tudott járni egy „igazi bárói" méltóságot, az asztalnokmesterséget. így apa és fia együtt ültek a bárók között. László 1508-1511 között mutatható ki asztalnokmesterként 131 , azaz legfeljebb 23-24 évesen (apja mint láttuk 1483-1484 fordulóján nősült) már országos méltóságot töltött be. Lehet, hogy utána - ahogy arra fenn utaltam - apja mellett udvarmester is volt. Az azonban biztos, hogy pohárnokmesterként (!) apja érdemei miatt életfogytiglan megkapta a tolnai ispánság honorja felét, az apja társa lett. 132 így akár arra is lehetősége lett volna a Buzlaiaknak, hogy Tolnában örökös főispánságot létesítsenek. Ezt László korai halála akadályozta meg. Míg Mózes a bárók és az előkelők határán helyet foglaló családba nősült (a Podmaniczkyek csak később, a 16. század elején jutottak a bárók közé), sógorai, Imrefi Mihály és Szerecsen György is a vitézlők közé tartoztak, addig gyermekeit már bárói családokkal házasította össze. Egy 1515. június 6-i oklevél szerint Buzlai László felesége Katalin, a már többször említett Ráskai Balázs tárnokmester leánya. Ráskai többi leányát Gersei Pető Ferenc, Györgyi Bodó Ferenc (akinek nagyapja Buzlai László nagyapjával együtt volt — ahogy azt elmondtuk - budai várnagy), valamint Bolondod Bánfi Ferenc voltak. 133 Utoljára a bécsi kongresszus említi élőnek Lászlót, apja 1517-es végrendelete özvegy menye esetleges újbóli kiházasításáról szól. 134 Mivel nem szól a végrendelet fia gyermekéről, az addigra már meghalt. Utoljára egy 1517. április 14-i oklevél említi a néhai Buzlai László Agnes nevű leányát. 135 Pasqualigo velencei követ 1512. február 21-én kelt jelentésében azt írja, hogy a király elutazott egy kastélyba, hogy megtisztelje udvarmesterének, a nagyságos Mózes feleségének (!) esküvőjét. 136 Nyilvánvalóan elírásról van szó, hiszen Mózes urat felesége kb. 35 éves házasság után túlélte. Bizonyára leányára, Katalinra gondolt a követ, aki először 1513. április Tjén fordul elő, mint Ecsedi Bátori György királyi lovászmester felesége. 13/ így sógornője lett Bátori István temesi ispán és főkapitánynak. Ezzel egy újabb bárói családdal került Buzlai Mózes rokonságba. A házasság különben a jelek szerint gyermektelen maradt. Az esküvő nyilván Simontornyán volt. Végigvettük egy család három generációját. A család - elsősorban Mózes úr érdeméből - az ország vezetői családai közé jutott, majd hirtelen kihalt. Befejezésül néhány szó Mózes úr jelleméről. Vallásossága a már többször idézett végrendelete alapján talán nagyobb volt az átlagosnál. Érdekes következtetésre nyújt lehetőséget azonban egy 1517. július 9-én simontornyai várában kiadott és sajátkezűén aláírt oklevele. E szerint az elmúlt években egyszer megszállván Szil nevű birtokán, és ott meghallgatván jobbágyai ügyeit arról értesült, hogy a margitszigeti apácák elfoglaltak egy Szilhez tartozó földet, és azt Merse és Kazsok birtokaikhoz csatolták. Ezután személyesen megtekintette a földet, és jobbágyai javaslatára visszafoglalta. Most azonban megbízta tolnai alispánját és szili officialisât, hogy az apácák képviselőivel hallgassák ki az idős szili, kazsoki, mersei és igali jobbágyo-
