Lővei Pál szerk.: Horler Miklós Hetvenedik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 4. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)
Kubinyi András: A Gergelylaki Buzlaiak a középkor végén
ságának presztízse is egyengette karrierjét, noha - mint láttuk - apja a nagyságosoktól visszaesett a vitézlők közé. Az 1490-es királyválasztó országgyűlésen kétség kívül nem vett részt a bárók között. Igen tanulságos azonban az 1492. évi országgyűlés alkalmával a magyar főurak által kiállított oklevél, amelyben elfogadják a Habsburgok örökösödését. Ezt - a szlavóniai és a horvátországi urakon kívül, akik külön oklevelet adtak ki - hetven úr nevében bocsátották ki. Ott van valamennyi báró, de az ún. előkelőknek, a nemesség vezető rétegének színe-java is: tekintélyes, gyakran várbirtokos urak, jó családi háttérrel. A névsor összeállítói nem voltak ugyan teljesen következetesek, de általában igyekeztek tekintettel lenni a családok politikai és vagyoni súlyára, és rangsorára. Az első 29 név vitathatatlan bárókból áll. Őket követi egy Jakcsi, két Dombóvári Dombai, három Gersei Pető, Ráskai Balázs és három Szekcsői Herceg. Ráskai kivételével, aki ekkor kerül kamarásmesterként az igazi bárók közé, valamennyien olyan családból származnak, amelyek már több bárót adtak. Utánok - a 42. helyen - nem más következik, mint Buzlai Mózes. Őt a Dóci fivérek, majd eg)' tekintélyes bárói család sarja, Pelsőci Bebek János követi a 45. helyen. 64 A 46-70. szám alatt gyakorlatilag csupa „előkelőt", bárónak nem számító család sarját találjuk. Azaz - az atyai birtokokat még nem növelő - Buzlai Mózesre kihatott apja presztízse, a mágnások közül való kiesése ellenére. Ha netalán kételyünk lenne, hogy jogosan helyeztük-e el ide Buzlait, akkor az ellenkezőjéről győzhet meg bennünket az 1495-ös országgyűlésre kiment meghívók kérdése. Az közismert, hogy az országyűlésre személyre szóló meghívót csak a bárók kaptak, a nemesség megyénként kapta a meghívást. Nos, 1495-ben is így történt. A királyi kincstár számadáskönyvében meg vannak említve a kézbesítők, a címzettek és a kézbesítés költsége. (Nem szerepel mindenki, hiszen nyilván egyesek a király mellett voltak, másokhoz, illetve a megyékhez pedig valaki, aki amúgy is odament, vállalta a kézbesítést.) Ennek ellenére két püspökhöz, 14 úrhoz - köztük Újlaki Lőrinc herceghez, az erdélyi vajdához, vagy Somi Józsa főkapitányhoz és hét megyéhez küldtek hírnököket. Az urak közül hárman nem bárók: Buzlai Mózes, Imrefi Mihály és Szerecsen György. 65 Ezt természetesen úgy is lehetne értelmezni, hog)' a Podmaniczky-rokonság került számításba, ugyanis Szerecsen az 1484-ben még kiskorú Margit férje lett 66 , azonban ez ellen szól, hogy egyik sógoruk, Podmaniczky János, a későbbi királyi kamarásmester és pozsonyi ispán 67 , már 1467-ben előfordul oklevélben 68 , azaz 1495-ben nagykorú volt, és így sógorai nem képviselhették a Podmaniczky atyafiságot. 1495-ben Buzlai és sógora, Szerecsen György, valamint Dombai Pál és Paksi Albert Tolna megyei birtokai adójából összesen 90 forintot elengedtek, mivel „szintén meg lettek választva". Tekintve, hogy az adószedés alkalmából az ispánokon és a szolgabírákon kívül választott nemeseknek, akik az adó behajtásában segédkeztek, is fizettek, Buzlaiék is közéjük számítottak. Pontosabban, mivel a választott nemesek itt is megkapták a pénzt, a négy úr ezen kívül kapott. 69 Talán a szerepük abban állott, hogy rávették a nemeseket az adószedés engedélyezésére. Erre utalványozott pénzt a király pl. Szlavónia adójából 70 , és az sem lehet véletlen, hogy a tíz legtekintélyesebb erdélyi nemes is jóval nagyobb összeget, éspedig 1220 ft-ot kapott a királytól az adóból. 71 A Dombaiak és a Paksiak családtagjaiból többen voltak bárók, azaz újabb adatunk van Buzlai Mózes tekintélyére. Az előbbi adat azt mutatja, hogy a Tolna megyei nemesség vezetői közé számított, annak ellenére, hogy igazán nem volt jelentős birtoka. Más adat azt igazolja, hogy változatlanul királyi szolgálatban állt, azaz az udvari nemességhez számított. Ugyanebben az 1495-ös esztendőben királyi parancsra és az uralkodó szolgálatában Erdélybe ment, erre 250 forint költséget kapott. 72
