Lővei Pál szerk.: Horler Miklós Hetvenedik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 4. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)
Árpás Endre – Emszt Gyula - Gálos Miklós – Kertész Pál – Marek István: Az ún. Budakörnyéki márga és jelentősége a magyar építészettörténetben
tartású ősmaradványokat tartalmaz. Faunájában jellemzőek a bryozoák, a Nummulitesek és a Discocyclina nevű foraminifera, tengeri liliomok nyéltagjai, tüskésbőrűek, korallok, valamint a Pecten és Spondylus nevű puhatestűek, illetve ezek vázanyagának változó méretű törmelékei. (3. kép) Kőzettani összetételében az epigén (szárazföldről behordott) összetevő mennyisége változó, 10-30%. Agyagtartalma általában illit-kaolinit összetételű. Az iszap-finomhomok szemnagyság általában elenyésző, legtöbbször kvarc-kvarcit anyagú, de az abráziós jellegű partvidékeken (pl. a Gellért-hegyi sziklakápolna környékén) élesszélű szarúkő-tőrmeléket is tartalmaz, úgy, hog)' összetétele egészen a szarukőbreccsa elnevezésig változik. A sekély, mozgatott vízben a vázanyagok íeldarabolódása miatt finoman rétegzett, de ez a rétegzettség ép kőzeten sokszor alig ismerhető fel. Törése a biogén törmelékek szemnagysága szerint földes vag)' finoman érdes jellegű. A Budai márga az előbbinél valamivel mélyebb szintű keletkezést jelöl, ezért törmeléktartalma finomabb szemcsézetű és általában valamivel nagyobb agyagtartalmú az előzőnél. Faunájában lecsökken a bryozoák mennyisége, növekszik a nyiltvizi életterű plankton-foraminiferák (Globigerina-félék) szerepe. Az átlagos szemcsenagyság csökkenése miatt törése általában finoman földes, finomrétegzettsége miatt kissé irányított. Fellazult formában megjelenése vékonypados jellegű. (4. kép) 4. kép Budai márga f"énymikroszkópos szöveti képe; +pol, (globigerina, echinoidea vázclemek, bryozoák) A kőzet változatossága igen nag)'. Sok esetben leülepedett, de még nem konszolidálódott üledékek a fenéklejtőn megcsúszva zagyözönös áthalmozással, szemnagysági aprózódással újra ülepedtak ezen mélyebb szinteken, részben Bryozoákban gazdagabb, durvább szemcsézetű, illetve nummulinás-Discocyclinás mészkőpadokat is létrehoztak. Az. üledékek keveredése, illetve az ülepedési szintek átmenetei létrehozták a márgának egy átmeneti típusát is, mely mindkét főtípus fő jellegzetességét magán viseli. (5. kép) A leülepedés és a rétegsor konszolidációja után az oligocén tenger előnyomulása során a víz oxigéntartalma csökkent, s anaerob folyamattal a rétegek vas- és kéntartalmából finoman eloszlott pirit-markazit keletkezett. Ez a finoman elosz-