Lővei Pál szerk.: Horler Miklós Hetvenedik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 4. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

Mendele Ferenc: Csempeszkopács középkori temploma

Csempeszkopács középkori temploma MENDELE FERENC A. kis Vas megyei község középkori r. k. templomával (1-2. kép) a szakirodalom gyakran foglalkozott, hiszen jellegzetes képviselője falusi templomaink egyik karakteres csoportjának, „gerincének". A 13. század közepén épült egyház az egykori Kopács területén áll (a mai település ugyanis Csempeszháza és Kopács összevonásával keletkezett). „Kopách neve először IV. László király egy keltezés nélküli olevelében, míg Csempeszháza egy 1329-ben kelt oklevelében szerepel először" - írja C. Harrach Erzsébet és Kiss Gyula (Vasi műemlékek. Szombathely 1983. 82.). A templom építészeti értékeinek feltárására és az ezzel kapcsolatos kutatásra 1967 utolsó harmadában került sor. Ennek során a falképrestaurálást (1966) megelőző feltáró munkát és az ezt kővető restaurálási eredményeket, tapasztalatokat az építészeti vizsgálat messzemenően figyelembe vette. A helyreállítási-restaurálási munkák során - a téves sorrend ellenére (a korrekt szakmai kapcsolat jóvoltából) - jószerével sikerült feltárni a templom építészettörténeti és képzőművészeti értékeit, egyben sikerült választ adni az eddigi bizonytalanságokra is. A fentiek rögzítése után írásomban először a szakirodalomnak a templomra vonatkozó passzusait ismertetem vázlatosan. A csempeszkopácsi templommal először 1870-ben az Archaeologiai Értesítő (III. 189.) foglalkozott. ATurcsányi aláírási! levélben a szerző a következőket írta: „A kapuzat talán érdekes lesz. Az oldalak... a cifrázatokat illetőleg, sokban különböznek egymástól. Jobbról hiányzik az oszlop, fejét madáralak pótolja... A kapuzat fölött lévő csúcsíven festés nyomai látszanak. Belül semmi érdekeset nem találtam." Századunkban ifj. Hell Géza (Vasi Szemle III. 1936. 99-108.; Technika XXIV. 1943. 634-639.), később Gerevich Tibor foglalkozott részletesebben a templommal. Csányi Károly, Lux Géza, Csemegi József és Bogyay Tamás csupán a déli kapuval kapcsolatos kérdéseket taglalta. Építésének idejét Hell a 12. század végére, a 13. század elejére datálta. Déli kapuját jáki mester művének tartotta. A továbbiakban az 1698-as és az 1781-es Canonica Visitatiók alapján a templom 17. és 18. századi állapotát írta le. Megemlítette, hogy 15261663 között az egyház a protestánsokat szolgálta, kegyurai a helyi nemesek voltak. Gerevich Tibor „Magyarország románkori emlékei" (Bp. 1938.) című összefoglaló munkájában több helyen is foglalkozott ezzel a jellegzetesen falusi templommal: „Némely falusi templomunk, a szerkezetet világosan éreztető hármas tömegritmusával: torony - hajó - szentély, egyszerű eszközökkel, tisztán kifejezett román stílusérzésével valóságos remekmű." (42. old.) - A továbbiakban még bővebben kitért a déli kapura (3. kép) és mesterére: „...az esztergomi kápolnából ismert