Lővei Pál szerk.: Horler Miklós Hetvenedik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 4. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

Réti Mária: Visegrád reneszánsz szobrászatának újabb kutatásai

ták, legfelül a lernai hidrával viaskodó Herkules szobra koronázta.

34 Meiler Péter szerint leghívebb analógiája VI. Sándor vatikáni lakosztályában Pinturricchio Zsuzsanna a fürdőben című freskóján látható: a háttérben álló emeletes kút jelképezi a fürdőt.

35 A visegrádi kút ennek a típusnak gyönyörű magyarországi alkotása, de nem csak a magyar emlékanyagban egyedülálló: mintaképül szolgáló példái olasz földön sem állnak már. A quattrocento emeletes szökőkútjait a 16. században nagyrészt elbontották, átalakították vagy újakat építettek helyettük.

36 Ez az, ami a visegrádi kutat különösen kiemelkedővé avatja; Schulek János szerint: „Olyan műalkotással van itt dolgunk, amely a legszebb és legnemesebb olasz alkotások mellé sorolandó, és amely Mátyás királynak az olasz reneszánsz művészethez való kapcsolatát új megvilágításba helyezi. "

37 A tabernákulum esetében Desiderio da Settignano műve nyújt analógiát; a kúttal kapcsolatban több mester neve is felmerül, több alkotc»t feltételez az eddigi kutatás. Ennek áttekintése előtt néhány észrevételt kell előrebocsátani a kút felmérésének eredményeként. A kávák felmérésekor feltűnt, hogy az egyes lapok közötti méretek eltérőek, és a felületmegmunkálás sem azonos: az uralkodói és a cseh címert hordozó lapokon egyenletesen sima a felület, a profiltagozatok pontosak. E két laptól a besztercei címeres kávalap különbözik: a kidolgozás durvább, a felületen tapintható a vésőnyomok érdessége, egyenetlensége. A kőfaragói megmunkálás a Mátyás négyeit uralkodói címerével díszített lapon a legmagasabb színvonalú, ezért valószínű, hogy ez készült el legelőször, és ezt a kúton dolgozó legjobb kőfaragó készítette. O lehetett a kút munkálatait irányító egyik vezető mester, mellette még több szobrász feltételezhető, az őt követő műhelytársak, és a műhely többi tagjai, akik különböző módon faragták ki a rájuk bízott lapokat. A műhelytagok csak a kút architektonikus részeit faragták, mert csak ezeknél - profil tagozatok, voluták, a tükrök keretezése -, különíthetők el a méretbeli és stiláris eltérések. A kávák tükrein belül - címerek és ornamentális részek - egységesen magas színvonalú a kőfaragás technikája. Ez bizonyítja, hogy nemcsak az egész kutat, hanem a kávákat sem készíthette egyetlen mester: a vezető szobrász mintalapja után a műhely tagjai faragták ki a többi kávalapon a tagozatokat, előkészítették a lapokat a vezető mester számára. A dekoratív részleteket ez a mester készítette: ő mélyíthette le a tükröket is, mert a bemélyülő keret mindhárom lapon azonos méretű. Ezután faraghatta ki az ornamentikát. Lehetséges az is, hogy e finom szobrászmunkát igénylő részeket is más-más mesterek faragták: a címereken a szegecses perem és a drágaköves koronák, valamint a kúttal hasonló drágaköves díszítése feltehetően ugyanannak a mesternek az alkotásai, s a címerállatokat és a gyümölcsfüzéreket is más-más szobrászok készítették. A kút fő részeit tekintve tehát legalább két vag)' három vezető mester volt a művészi irányító. Balogh Jolán véleménye szerint is a kúton több mester dolgozott: az alsó kávalapok gyümölcsfüzéres-címeres díszeitől eltér a drágakőmintás tál stílusa, ismét más kéz alkota a kútszobrot.

38 A kis Herkules és a Visegrádi Madonna Jézus-alakja közötti hasonlóságok - testformák, tartás, álláspozíció - alapján arra a következtetésrejutott, hogy a kettőt ugyanaz a mester készítette.

39 (12. kép) Ezt a szobrászt a Márványmadonnák Mesterében vélte felismerni, aki szerinte a kútszobrot teljesen, a kávalapokat részben faragta.

40 Meiler Péter a Jézus-figurát és a Herakliskost tüzetesebben összevetette, és az előbbi anatómiai pontatlanságaiból arra következtetett, hogy a reliefet nem faraghatta ugyanaz a mester, aki a merész lendületű kútszobrot alkotta.

41 A kis Herkules dinamikus és bravúros áttörésekkel tagolt