Lővei Pál szerk.: Horler Miklós Hetvenedik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 4. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

Buzás Gergely – Lővei Pál: A visegrádi királyi palota Mátyás címeres kályhája

RÖVIDÍTÉSEK AGAD Archiwum Glówne Akt Dawnych (Varsó) Ballá 1993 Ballá Árpád: Palota a föld alatt, a visegrádi királyi palota ásatása 1934-1944. Altum Castrum 3. Visegrád 1993. Balogh 1966 Balogh Jolán: A művészet Mátyás király korában I-II. Bp. 1966. Balogh 1985 Balogh Jolán: Kolozsvári kőfaragó műhelyek, XVI. század. Bp. 1985. Bandi 1991 Bandi Zsuzsanna: A Magyar Országos Levéltár Mátyás-kori pecsétkiállításának katalógusa. Levéltári Közlemények LXII (1991) 57-150. Bodor 1980 Bodor Imre: A magyar korona legkorábbi ábrázolásai. Ars Hungarica VIII (1980) 17-24. Búzás 1990 Búzás Gergely Visegrád, királyi palota 1. A kápolna és az északkeleti palota (Lapidarium Hungaricum 2. Pest megye I.). Bp. 1990. Buzás-Lővei 1992 Búzás Gergely - Lővei Pál: A visegrádi királyi palota északnyugati épülete és az utcai homlokzat zárt erkélye. Visegrádi 1992. (Kézirat, az OTKA 364/88. nyilvántartási számú témapályázat zárójelentése) Buzás-Szőke 1992 Búzás Gergely — Szőke Mátyás: A visegrádi vár és királyi palota a 14-15. században. Castrum Bene 2/1990. Bp. 1992. 132-156. Csorna 1889 Csorna József: A kassai dóm szentségházán lévő czímerek. Turul 7 (1889) 21-26, képtáblá\ al. Csorna 1904 Csorna József: Magyar nemzetségi czímerek. (A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig III/2.) Bp. 1904. Dercsényi 1951 Dercsényi Dezső: Visegrád műemlékei. Bp. 1951. Decku 1955 Decku, J.: Deutsche Lander- und Städtevvappen. Bonn 1955. Fraknói 1896 Fraknói Vilmos: A Hunyadiak és a Jagellók kora (1440-1526). (=Szilágyi Sándor szerk., A magyar nemzet története 4.) Bp. 1896. Franz 1969 Franz, Rosemarie: Der Kachalofen. Entstehung und kunstgeschichtliche Entwicklung von Mittelalter bis zum Ausgang des Klassizismus. Graz 1969. Gall 1977 Gall, F.: Österreichische Wappenkunde. Wien-Köln 1977. Gerevich 1966 Gerevich László: A budai vár feltárása. Bp. 1966. Gotické umení 1984 Pozdne gotické umení v Cechách (1471-1526). Praha 1984. G. Sándor 1984 G. Sándor Mária: Reneszánsz Baranyában. Bp. 1984 Gündisch et al. 1976 Gündisch, G.-Krasser, H.-Stre.itfeld, Th.: Dominium, Kirche und Burg von Weingartskirchen. In: Studien zur siebenbürgischen Kunstgeschichte. Bukarest 1976. 134-192. Haller-Reiffenstein 1992 Haller-Reiffenstein, Brigitte: Ulrich von Grafeneck und seine Nachkommen - ein Parallelfall? In: Andreas Baumkircher - Erben und Nachfolger (Wissenschaftliche Arbeiten aus dem Burgenland Heft 88). Eisenstadt 1992. 117-154. Henszlmann 1880 Henszlmann Imre: Magyarország cstics-íves stylü műemlékei, Győr, Soprony, Pozsony, Sz.-György, Bazin, Modor és Nagy-Szombat. Bp. 1880. HHSlA AUR Haus-, Hof- und Staatsarchiv (Bécs), Allgemeine Urkundenreihe Héjj 1975 Héjj, Miklós: Ausgrabimgsberichl über die Erschliessung des königlichen Wohnpalastes zu Visegrád - Nord- und Donauflügelsektor. Folia Archaelogica XXVI. Bp. 1975. 191-197. Holl 1958 Holl Imre: Középkori kályhacsempék Magyarországon I. Budapest Régiségei XVIII (1958) 211-278. Holl 1971 Holl Imre: Középkori kályhacsempék Magyarországon II. Budapest Régiségei XXII (1971) 161-207. Holl 1983 Holl Imre: Középkori kályhacsempék Magyarországon III. Achaeologiai Értesítő 110 (1983) 201-230. Holl 1988 Holl Imre: A Budai várpalota egy középkori rétegsorának elemzése. Archaeológiai Értesítő 114-115 (1987-1988) 183-198. Holl 1990 Holl Imre: Középkori kályhacsempék Magyarországon IV. Archaeológiai Értesítő 117 (1990) 58-96. Jobst 1908 Jobst, J.: Die Neustädter Burg und die K. u. K. Theresianische Militärakademie. Wien-Leipzig é. n. [1908]. Klosterneuburg 1984 Klosterneuburg 1440-1519. Friedrich, Matthias Corvinus, Maximilian, (kiállítási katalé)gus) Klosterneuburg 1984. Kódexek 1985 Kéxlexek a középkori Magyarországon (kiállítás katalé)gus). Bp. 1985. Kouba 1964 Kouha, Jaromir: Dalsi doklady cesko-ttherskych styhu voblasti stredoveké keramiky. Casopis Národniho muzea Praha CXXXIII (1964) 185-199. Kozák 1965 Kozák Károly: Az egri vár középkori palotájának gótikus és reneszánsz kályhái. Az Egri Múzeum Évkönyve III (1965) 95-118.