Lővei Pál szerk.: Horler Miklós Hetvenedik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 4. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

Balázsik Tamás: A csütörtökhelyi kettőskápolna

21. A kapu fényképe: Gerevich Tibor: Magyarország románkori emlékei. Bp. 1938. XC. tábla, 3. kép.; a felmérési rajz. OMvH Tervtár, K 1936. 22. Classen, Karl-Heinz: Marienburg und Marienwerder. Berlin 1931. 27. és Braunfels, Wolfgang: Die Kunst im Heiligen Römische Reich V. München 1985. 256. 23. Götz, Wolfgang: Zentralbau und Zentralbau ten de nz in der gotischen Architektur. Berlin 1968. 252. 24. A budaiakról: Gerevich László: A. budai vár feltárása. Bp. 1966. 214. és H. Gyürky Katalin: A Szent Márton-kápolna régészeti maradványai Budán. Archaeológiai Értesítő 111 (1984) 34. 25. OMvH Könyvtár, MOB Irattár, 363/1901. 26. Hradszky József: A XXIV királyi plébános testvérülete. Miskolc 1895. 147. 27. Mafláth Béla: A „Kalandos" társulatok. Századok 19 (1885) 566. 28. Steinhausz László irodalmi hagyatéka. OMvH Könyvtár, 4373. 29. Radocsay Dénes: A középkori Magyarország táblaképei. Bp. 1955. 127. 30. A Szapolyai István által alapított, szepeshelyi Mária Mennybemenetele-kápolnában (Wagner, Carolins: Annalecta Scepusii I. Vienna 1774. 148.) az 1493-as Mária koronázása-oltáron kívül egy 1518-as forrás szerint Mária Magdolna-oltár is állt. Említi: Pirkaila Márton: A szepesi prépostság vázlatos története. Lőcse 1899. 142. 31. Koepf, Hans: Die gotischen Planrisse der Wiener Sammlungen. Wien-Köln-Graz 1969. 11. 32. 1501-ben Szapolyai István özvegye és fiai „Mária iránti tisztelet"-ből adományoztak birtokot a ládi pálosoknak. Bandi Zsuzsa: Északkelet-magyarországi pálos kolostorok oklevelei. Borsodi Levéltári Évkönyv V (1985) 665.; 1493-ban a tokaji parancsnok tett adományt a szepeshelyi kápolnának „Szent Márton iránti különös tiszteletből". Említi: Pirhalla (mint 30. jegyzet) i. m. 106. 33. Fennmaradt egy 1479-es oklevél, Johannes Mizigang özvegyének, Zsófiának adománylevele, amelyben megemlítik a csütörtökhelyi Szent László-templomnak a Szent László-templomban levő kápolnáját. Capellam vero praefata Ecclesiae B. Ladislai Regis in eadem Ecclesia dicti B.Ladislai Regis. (OL. A Szepescsütörtöki minoriták levéltára. Fasc. B. 13.) Kérdés azonban, hogy ez az adat vonatkoztatható-e az általunk tárgyalt kápolnára. Ha igen, akkor a kettőskápolna 1479ben már állt 34. Fekete-Nagy Antal: A Szepesség kialakulása. Bp. 1934. 192-193, 335.; Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában I. Bp. 1890. 249, 250, 277.; Domanovszky Sándor: A szepesi városok árumegállító joga. Bp. 1922. 9-1L; Körmendy Adrienn: A plébániák hatása a faluszervezet kialakulására. A Szepesség példája. In: Művelődéstörténeti tanulmányok a magyar középkorból. Szerk. Fügedi Erik. Bp. 1986. 146-147. 35. Wagner (mint 30. jegyzet) i. m. 360. 36. A kápolna 1506-ban búcsúkiváltságot kapott, ekkor még Mária-kápolnaként szerepel: Dl 38707. 37. Berendezéséről többféle forrás alapján alkothatunk képet. Az 1493-ban már álló Mária koronázása-oltáron (Divald Kornél: Szepes vármegye művészeti emlékei. Bp. 1905. 17.) kívül a kápolnában egy Mária Magdolna-oltár is állt, továbbá a stallumok díszítésére öt új szőnyeg szolgált: Pirhalla (mint 30. jegyzet) i. m. 142-143. A prépost 1543-ban kazulákat - az. egyik vörös bársonyból volt, és Kálvária-jelenet díszítette - és öt szőnyeget vitt el a Krisztus Teste-kápolnából, továbbá azt a fekete bársony terítőt, amelyik Szapolyai István és felesége sírja felett volt: Babura László: Történelmi szemelvények a szepesi egyház kül- s beléletéből, 1520 évtől 1620-ig. Magyar Állam XXII (1881) 110. szám. 1777-ben bontották le a szepesi egyház tornyával szemben, a temetőben álló Szent András-kápolnát, amelyet egy kanonok alapított 1466-ban. Egyik oltáráról Szent András képét a Szapolyai-kápolna Mária Magdolna-oltárára helyezték át: Hradszky József: Vándorlások a Szepességben. Igló 1884. 109. 38. Pirhalla (mint 30. jegyzet) i. m. 137. A hajdiik részint összetörték, részint megcsonkították a prépostság oltárait, magukkal vitték az. egyházi ruhákat, a kelyheket és a könyvtárat: Hradszky (mint 26. jegyzet) i. m. 137. A csütörtökhelyi templomból két kelyhet, két kazulát és más tárgyakat vittek el 1605-ben: Hradszky (mint 26. jegyzet) i. m. 198. 39. Ruminsky, K. W: Die Kirche St. Martin des Zipser Kapitels. Acta Históriáé Artium XXII (1976) 61. 40. Hradszky József: A szepesi „Tiz-lándsások széke" vagy a „Kis vármegye" története. Lőcse 1895. 143. 4L A szepescsütörtöki minoriták levéltára. Fasc. B. 13. 42. Hradszky (mint 40. jegyzet) i. m. 65. 43. Prihalla (mint 30. jegyzet) i. m. 141. 44. Ruminsky (mint 39. jegyzet) i. m. 42.