Lővei Pál szerk.: Horler Miklós Hetvenedik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 4. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

Balázsik Tamás: A csütörtökhelyi kettőskápolna

JEGYZETEK 1. Az épület legújabb értékelése: Magyarországi művészet 1300-1470 körül. Szerk. Marosi Ernő. Bp. 1987. I. 669-671. 2. Dehio, Georg: Handbuch der Deutschen Kunstdenkmäler, Bayern I: Franken. München 1979. 238. és Hotz, Joachim: Zisterzienserklöster in Oberfranken. München-Zürich, 1982. 12. 3. Capra, Maria: Die Karner Nieder-Österreichs. Wien, Phil. Diss. 1927. 70. 4. SchmeLler, Alfred: Neues zur Baugeschichte der Stadtpfarrkirche in Eisenstadt. Osterreichische Zeitschrift für Kunst und Denkmalpflege VII (1954) 31. és Barb, Alphons A.: Von vergessenen Grabstätten. Burgenlandische Forschungen II. Sonderheft, 1969. 21-39. 5. Ortvay Tivadar: Pozsony város története. Pozsony, 1895. 257. és Országos Műemlékdévelmi Hivatal, Könyvtár, MOB Irattár, 394/1912. 6. Schmitt, Otto-Gall, Ernst - Heydenreich, E. H.: Reallexikon zur deutschen Kunstgeschichte. PV. 1958. 203. 7. Az. oviedói kápolnáról: Hacker-Sück, Inge: La Sainte-Chapelle de Paris et les chapelles palatines du moyen age en France. Cahiers Archéologiques XIII (1962) 220.; a cuxairól: Bachmann, Eric: Die „Crypte du Pessebre" in Saint Michel de Cuxa und der Sepulkralbau. In: Festschrift für K. M. Swoboda. 1959. 28. 8. Fülep Ferenc: A pécsi későrómai-ókeresztény mauzóleum feltárásáról. A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve XXXII (1987) 37. 9. Dyggve, Ejnar: Das Mausoleum in Pécs. Pécs 1935. 8-13. 10. Zádor Mihály: Bulgária építészete. Bp. 1979. 92. 11. Néhány példa: A trieri dóm északi oldalán álló Szent András-kápolna a 10. század második felétől az érsekek temetőkápolnája volt, alsó szintjét pedig (kezdettől?) karnerként használták, akárcsak a dietkircheni (Hessen) templom melletti Szent Mihály-kápolna (1000 körül vagy a 11. század első fele) megközelíthetetlen alsó terét. Ezekről: Vorromanische Kirchenbauten. Katalog der Denkmäler. Nachtragsband. München 1991. 90 és 422. A Chronicon sancti Huberti Audagiensis (1076) egy olyan, Szent Miklósnak és Andrásnak szentelt kettőskápolnát említ, amelynek alsó, kriptaként használt tere a temetőből kiásott szerzetesek maradványainak memóriája volt. Említi: Capra (mint 3. jegyzet) i. m. 152. Azért is fontosak ezek a kápolnák, mert a karnerek épülettípusainak megfogalmazódását példázzák. 12. A szepesi várkápolna: Polla, Beb: Nové poznatky o Spisskom hrade. Vlastivedny casopis XV (1966) 77.; a sztecsnói kápolnáról: Drenko, Zoltán: Archeologické nálezy na Strecnianskom hrade. Zborník Slovenského národného múzea. História 25 (1985) 155. 13. A brzegi (Brieg, Szilézia) hercegi vár Szent Hedvig-kápolnájának (1368-72) alsó tere például a Piastok temetkezőhelyeként ismert. (A koporsók tanúsága szerint a 17. században még temettek ide halottakat.) Erről: Lemper, Ernst-Heinz: Entwicklung und Bedeutung der Krypten, Unterkirchen, und Grufträume von Ende der Romanik bis zun Ende der Gotik. Leipzig, Phil. HabilSchr. 1963. 252. Ezzel szemben, noha VI. Albrechtet 1463-ban bekövetkezett halála után a bécsi Burg kápolnájában ravatalozták fel, végső nyughelyre a Szent István-dóm kirptájában talált. Erről: Dreger, Moriz: Baugeschichte der K. K. Hofburg in Wien (Osterreichische Kunsttopographie - a továbbiakban ÖKT - XIV.) Wien 1914. 18. Amikor pedig I. Ulászló magyar király 1516-ban meghalt a budai várban, mielőtt Székesfehérvárra vitték volna temetni, a Szent János-templomban - ez minden bizonnyal a ferencesek temploma volt, és nem a vár Alamizsnás Szent János-kápolnája - ravatalozták fel, feleségének korábban itt eltemetett, most azonban kiásott holttestével együtt. Erről: II. Ulászló utolsó órái. Századok XVIII (1884) 178. 14. Hacker-Sück (mint 7. jegyzet) i. m. 223. 15. Lemper (mint 13. jegyzet) i. m. 249. 16. Hacker-Sück (mint 7. jegyzet) i. m. 149. 17. Hacker-Sück (mint 7. jegyzet) i. m. 223. 18. Pichler, Rudolf: Funde an der Minoritenkirche in Wien. Mitteilungen der K. K. Central-Commission zur Erforschung und Erhaltung der Kunst- und Historischen Denkmale. Dritter Folge I. (1902) 274. 19. A Capeila Speciosáról: Wagner - Rieger, Renate: Gotische Kapellen in Niederösterreich. Festschrift für K M. Swoboda. 1959. 282.; Saint Germain-en-Laye kápolnájáról: Hacker-Sück (mint 7. jegyzet) i. m. 238. 20. A pulkauiról: Wagner - Rieger (mint 19. jegyzet) i. m. 287.; a altpöllairól: Lind, Karl: Ai chäologische Notizen. Berichte und Mittheilungen des Altertums-Vereines zu Wien. Neue. Folge I (1875) 53.