Lővei Pál szerk.: Horler Miklós Hetvenedik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 4. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

Balázsik Tamás: A csütörtökhelyi kettőskápolna

4. kép Az altpöllai templom és kápolna; Lind (mint 20. jegyzet) i. m. 50 és 53., 1., 4. és 5. ábra nyomán. Ezzel szemben úgy tűnik, létezett a kettőskápolnáknak olyan tradiciója a középkorban, amelyből jobban származtatható a csütörtökhelyi kápolna. Ezeket gyakran templomok oldalához kapcsolták hozzá. Lássunk két példát. Pulkauban (Alsó-Ausztria) a 13. század közepén építettek a templom északi oldalához egy kápolnát. (3. kép) Az a tény, hogy a templom déli oldalán ott áll a Szent Bertalan-karner, valószínűtlenné teszi a feltevést, hog)' karner lett volna. A kettőskápolna, ablakok által jól megvilágított alsó terével, Renate Wagner-Rieger szerint a PlayenHardegg grófok temetkezőhelye volt. Altpöllában (Alsó-Ausztria) egy háromhajós bazilika tornyához kapcsoltak kápolnát. (4. kép) A négyzetes szakaszból és poligonális apszisból álló, 14. századi freskókkal díszített épület dongával fedett alsó terét ablakok világítják meg. Lejárata a toronyból nyílik, és nem a szabadból, mint a karnereké. Akárcsak az előbbi példa esetében, itt is építettek karnert a templom közelében.

20 A csütörtökhelyi kápolnával valószínűleg az épületek ezen típusa kapott reprezentatív megfogalmazást. Vajon mi lehetett a konstrukció választásában a meghatározó szempont? Aligha kétséges, hogy a csütörtökhelyi alkápolnát temetkezőhelyként gondolták el, díszes kialakítása ellentmond annak a feltevésnek, hogy a terep egyenetlensége indokolná megépítését. Az alkápolnát minden bizonnyal arra szánták, hogy itt helyezzék el az alapító és családtagjai földi maradványait és síremlékeit. A tér déli ol-