Lővei Pál szerk.: Horler Miklós Hetvenedik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 4. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

Lukács Zsuzsa – Szónoky Miklós – Hadnagy Árpád: A Szeged-alsóvárosi ferences kolostor kőfaragványairól

4. kép A gótikus szentélylábazat egyik köve; 5. kép Gótikus lábazati kő belső oldalán lévő, Galacanu Efstatia (OMvH) felvétele román kori faragvány: bimbós-virágos vállpárkány részlete; Galacanu Efstatia (OMvH) felvétele E faragványok az épületegyüttesben nem helyezhetők el; vagy egy másik gótikus szegedi épületből származnak, vagy bontott építőanyagként vizén szállították ide valahonnan a barokk felújítás során.

13 A szentély északkeleti támpilléréhez építették hozzá a torony két alsó, középkori szintjét; a toronnyal egy időben épült az attól északra lévő káptalanterem.

16 Míg a templom - a szentélylábazat és az egész épületen végigfutó főpárkány kivételével - kizárólag téglából épült, addig a torony és a káptalanterem falában, építőanyagként, jelentős mennyiségű kváderkő mellett nagyszámú, román kori faragványt is felhasználtak. 1985-ben, a Trogmayer Ottó által vezetett ásatás alkalmával megfigyelhettük, hogy kőfaragványokat a káptalanterem alapozásánál is felhasználtak. A fal külső síkjába általában a simára faragott felületű kövek - többnyire kváderek - kerültek. Azt felmérni sem tudjuk, hogy az alapozásban illetve a falmagban milyen mennyiségű román kori kőfaragvány található; ahol a külső síkot megbontottuk, mindenütt előbukkantak. Az előkerült^ faragványok a következők: egy bevésett kváderosztással díszített ablakszemöldök, melynek külső síkja is íves (6-7. kép), pillér- és oszloplábazat egy-egy darabja, háromnegyedoszlopokkal díszített, bélletes kapu dobjai, bordadarabok. 6. kép Külső oldalán íves felületű, 7. kép Az ablakszemöldök belső oldala; kváderosztással díszített, román kori Galacanu Efstatia (OMvH) felvétele ablakszemöldök a gótikus torony falából; Galacanu Efstatia (OMvH) felvétele