Lővei Pál szerk.: Horler Miklós Hetvenedik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 4. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

Deák Klára – Tóth Mária: A hédervári gótikus kapu festett kövei

Jól felismerhetően vörös és fekete színek voltak megkülönböztethetőek, az utóbbinál azonban eldöntendő kérdés volt, hogy valódi festékanyagtól, vagy szennyező (por, korom), ráülepedett fázistól származik-e. Mint már említettük, a kiemelt mintákat szelvény mentén (keresztmetszetben) is vizsgáltuk. Típusosnak mondható elemeloszlási képeken mutatjuk be a színt adó elemek megjelenését, illetve környezetüket. A 2. kép festékpigment tartalmú szemcse visszaszórt elektronképe. A kép jobb oldalán látható fényes sáv az ólom elhelyezkedését, a 3-4. kép a környezet jellemző 3. kép Pb eloszlási kép (EDAX) 4. kép Ca eloszlási kép (EDAX) elemeinek (Si, Ca) eloszlását, a 2. ábra pedig az ólomtartalmú sáv elemösszetételét mutatja. Az ólomtartalom két fázishoz köthető. A felszínhez közeli részek plattneritnek (PbC>2) (1. a 4. ábrát), a mélyebb részekből kiemelhető eleven piros színű szemcsék míniumnak (Pb^Oé) bizonyultak. A 4. képen az ólomréteg fölött is Ca dúsulás látszik, ami kalcium-karbonátként azonosítható. A plattnerit és a mí2. ábra Fekete, vörös pigmenteket tartalmazó vakolatból a Pb tartalmú sáv EDAX spektruma