Lővei Pál szerk.: Horler Miklós Hetvenedik születésnapjára Tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 4. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

G. Lászay Judit: A szécsényi ferences kolostor oratóriuma

ráb fülke. A szentély végében alig láthatóan ma is mutatkozik egy elfalazás, mely egy szegmensíves bejárathoz, vélhetően a lerekesztett imahelyhez tartozott.

41 Az emeleten az észak felé eső szobát változatlan formában használták ekkor, a dél felőli azonban szép kifestést kapott, ennek részleteit tártuk fel a keleti és a déli falon. Az utóbbi középső konzola mellett, a mostanra színét vesztett, de egykor szép zöld alapon

42 egy szamárhátív vörös rajza látható, csúcsán finom vonalú, vörös tulipán. (11. kép) A simára glettelt felületbe bekarcolták a kontúrokat, secco technikát használtak. Festett falimihráb céljára szolgált, ugyanúgy Mekka felé van tájolva, mint a szentélyben lévő fülke. Ezt a feltételezést megerősítette Gerelyes Ibolya, aki az ív belsejében lévő vörös motívumokat Allah nevét tartalmazó kalligráfiaként azonosította. A fülke szélén bekarcolt arab felirat látható, melyet ugyanő mesterjegynek azonosított. Ebben a szobában a kis csúcsíves ablak helyett nagyobbat nyitottak. A nagy falfülkében nagyon kevés részlete megmaradt a kifestésnek, feketére piszkolódott alapon rácsmotívum volt felismerhető. A hagyomány tehát igazolódott, valóban a bég lakhatta e szobákat. A nagy barokk újjáépítést is a kolostornak ezen a részén kezdték. (12. kép) A pusztulás után épen megmaradt a sekrestye, felette a két gótikus helyiség; a templom boltozata beszakadt. A kolostor többi része csaknem teljesen elpusztult. A kétszintes, gótikus részt befoglalták egy kéttraktusos - cellasor + folyosó elrendezésű - épületszárnyba, mely először a sekrestyétől északra még földszintes volt, az udvar felé nagy árkádokkal megnyitva. A gótikus termek és a szentély közötti ré12. kép A kolostor 1694-96 körül (a toronynak ekkor már elpusztult a 17. századi metszeteken látható, körüljárós faerkélye); elvi rekonstrukció: Gál Tibor