Koppány Tibor: A Balaton környékének műemlékei (Művészettörténet - műemlékvédelem 3 Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

A Balaton környékének építészete - A török-kor

1552-ben elesett Veszprén, 1555-ben Kaposvár, Korotna, Babócsa. A hódoltság kelet felől elérte a Balatont. A falvakat felégető, mindenütt rémületet keltő török portyák már ezt megelőzően pusztították a környéket. 1542 és 1545 között Somogyot, 1547-48-ban az északi partot dúlták végig. 1551-ben Veszprémet, Vázsonyt és Sümeget megkerülve na­gyobb sereg vonult a Zala völgyéig ott Szentgrótig tették tönkre a falvakat. 1552 után a veszprémi és zalai partvidék falvai bekerültek a kettős adózás területébe és ez ellen a várak őrségei sem tudták megvédeni őket. A törökök 1554-ben Tihanyt és Csobáncot ostromolták sikertelenül. 1559-ben Csobánc bevételét újból megkísérelték 1561-ben pe­dig Vázsony várát lepték meg. Ez év tavaszán váratlan rajtaütéssel a Tapolcai-medence északi szélén álló Hegyesd várát sikerült elfoglalniuk és ezzel a végvárvonal hátába ke­rültek A települések pusztulása a század közepére már ijesztő mértékű volt. Kezdetben egy-egy török had elvonulása után még sokan visszaköltöztek sőt, a földesurak kedvez­mények adásával igyekeztek visszatelepíteni elnéptelenedett falvaikat. A török elől lege­lőször a kolostorok lakói futottak el, sok kolostor azonban már az 1541 előtti belháború harcaiban vagy az egyre gyorsabban terjedő reformáció hatására néptelenedett el. A vá­zsonyi pálos és a tálodi, akkor ferences kolostort Veszprém elestét követően, 1552 után a környező birtokosok robbantották fel, nehogy a török erősséget építsen belőlük Ha­sonló sorsra jutottak azok a fallal kerített templomok is, amelyeket várrá lehetett alakí­tani. 1558-ban Takró Mihály tihanyi kapitány hadával a Balatonon átkelve, a ságvári templom köré épített török „kastélyt" ostromolta meg és gyújtotta fel, 1577-ben pedig a kenései és baltonfőkajári templomokat robbantotta fel a veszprémi és a palotai magyar őrség a töröktől való félelmében. A falvak templomai is elpusztultak, ahogy ezt a tó északi partján a Balatonfűz­fótól Zalavárig a délin pedig Adándtól Varjaskérig megtalálható középkori temp­lomromok tanúsítják. A veszprémi püspök­ség 1550-ben tartott utolsó püspöki egyház­látogatásának jegyzőkönyve Somogy és Veszprém déli részének plébániáit már csak egykoriként említi. A Balaton partjának vo­natkozásában érintett gugyi, kapolyi, so­mogyvári és siófoki esperesi kerületekben 76 plébánia volt egykor, 1550-ben már egy sem létezett. A veszprémieknek a számát sem tudták. Az északi part nagyobb részét alkotó zalai fóesperesség 81 plébániájából 53 elpusztult. A török hódítás megállítása 1562-ben Hegyesd visszafoglalásával kezdődött. Az ostromban szétlőtt várat felrobbantották (19. ábra). A török elleni harcot ekkor már az 1556-ban alapított központi katonai pa­rancsnokság az Udvari Haditanács irányí­19. ábra Hegyesd vára, Berg Károly 1860 körüli metszete

Next

/
Oldalképek
Tartalom