Koppány Tibor: A Balaton környékének műemlékei (Művészettörténet - műemlékvédelem 3 Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

Műemlékek - I. Balatonkenesétől Tihanyig

rémnek építették. Az U alaprajzú, egyemeletes és manzárdtetős főépület timpanonos középrizalitját oszlopokon nyugvó erkély díszíti. Többször átalakított belsejében 18. szá­zadi csehsüvegboltozatos közlekedőterek, szárnyaiban fiókos dongákkal fedett helyisé­gek találhatók. (Műemlékileg védett.) Balatonfüred felső, egykori falu részében még több, műemlékileg védett lakóház, ha­tároló szólóterületein sok említésre méltó présház van. Valamennyi felsorolásának igé­nye nélkül csak a legjellegzetesebbeket említjük köztük a Vázsonyi u. 1. lakóház a múlt század második negyedéből származó klasszicista, magasfölszintes, kontyolt tete­jű épület, homlokzatain íves ablakok sorával. A középkori Siske falu emlékét idéző Siske utcában a 21., a 39/a, a 40., a 45., a 49. és az 51. házszámúak maradtak meg a régi, utcára merőlegesen épített, oromzatos és nádfedelű parasztházak közül, udvari oldalukon árkádos tornáccal. A Régi temető u. 1. számú lakóház vízimalomnak épült eredetileg. Az A rácsra vezető szőlőhegyi út mellett fekszik az A rácsi út 94. Gombás kúria. Több szakaszban kiépített, mai képében késő barokk U alaprajzú épület, kétol­dali, íves oromzattal fedett szárnya között magas kerítéssel zárt udvar, amelynek hátsó részén a hegyoldalba nyúló pince felett emeletes szárny áll. A 18. század végén még csak nyugati oldalán volt meg a földszintes barokk kúria és vele szemben valószínűleg istálló, amelyeket az 1820-as években kötöttek össze az emeletes résszel. Nevét múlt századi birtokosáról, a szentgáli Gombás családról vette. A nagyméretű szólóhegyi ne­mesi présházak másik emléke az arácsi Tamás-hegyen álló Somogyi-kúria. Összetett alaprajzú, 1820 körül épített klasszicista épület, amelyet eklektikus formákkal a század végén alakítottak át. Főhomlokzata előtt oszlopos portikusz áll. BALATONFÜZFÓ Mámai templomrom, Jókai u. 37. A r.k. templom mögött egyhajós, egyenes szentély­záródású román kori kis templom maradványa (9c. ábra), amelyet az OMF 1963-ban tárt fel és egészített ki. Északi fala és szentélye maradt meg az utóbbi felett új védőtető emelkedik A Szt. László király tiszteletére épített templomot először 1297-ből ismerjük A faluval együtt a 16-17. században többször is elpusztult templomot 1702-ben építették újjá, ekkor került északi oldalára a sekrestye. 1761-ben és 1779-ben működő templom volt. Hiányzó falait 1932-ben a mai templom építéséhez bontották le. (Műemlékileg vé­dett.) BALATONKENESE Ref. templom, Táncsics u. Utcavonallal párhuzamosan épített egyterű késő barokk templom, nyugati oldalán támpilléres, alsó szakaszában középkori toronnyal (31. kép). Bejárata a simára vakolt utcai hosszoldal közepén nyílik. Síkmennyezetes belsejében né­pies barokk falazott szószék három oldalán kópilléreken fakarzat van. A helyén álló Szt. Mihály-templomról 1297-től maradtak adatok. 1618-tól ismertek protestáns prédiká­torai. Ezt megelőzően, 1570 körül a török elől felrobbantották, de 1658-ban újjáépítették. 1700-1704-ben és 1748-tól 1785-ig a katolikusok használták, a reformátusok II. József tü-

Next

/
Oldalképek
Tartalom