Koppány Tibor: A Balaton környékének műemlékei (Művészettörténet - műemlékvédelem 3 Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

Műemlékek - I. Balatonkenesétől Tihanyig

ületű mezőkben helyezkednek el a szalagkeretes, zsalus ablakok. Kőkeretes utcai főka­puja felett törtvonalú íves párkány által lezárt mezőben az aranygyapjas-rend láncával és barokk levéldíszítéssel körülvett, koronás Batthyány címert faragtak, az építkezés be­fejezését megörökítő 1748-as évszámmal. Utcai szárnyát 1967-68-ban, déli részét a benne levő plébániával, helytörténeti múzeummal és a községi könyvtárral 1975-76-ban állítot­ta helyre az OMF. (Védett műemlék.) Köves-kúria, Szabadság u. 3. Iskolának használt, nagyméretű, L alaprajzú épület, fó­szárnya alatt kívülről nyíló pince, afelett boltozott udvari folyosóról nyíló boltozott szobák Utcára néző rövid homlokzatán két kosáríves ablak amely a hasonló udvari­val együtt árkádos, nyitott tornác volt eredetileg. Höbörcsös vakolatú homlokzatait és az abban ülő nyílásokat sima vakolatsávok keretezik. Késő barokk épület. (Műemléki­leg védett.) HIDEGKÚT R.k. templom. Homlokzat előtti tornyos, kétboltszakaszos hajóval és abban háromnyí­lású falazott karzattal, egyenes záródású szentéllyel épült a 18. század végén. A szen­tély északi oldalán sekrestye. Háromrészes főpárkánnyal fedett, simára vakolt homlok­zatait kettős falsávok osztják mezőkre. Hasonló vakolatképzésű a kétemeletes tornya is, amelyet egyszerű gúlasisak koronáz. A középkorban Felső- és Alsóhidegkútból álló fa­lunak 1318-ban Szt. Györgyről elnevezett temploma volt. 1779-ben a mai falutól nyugat­ra még állt egy kéttornyos templom romja, amelyet 1834 előtt bontottak le és 1864-ben már csak alapjai látszottak. 1760 körül az újratelepített Hidegkút lakosai fatemplomot építettek ez 1780-ig állt. Helyére a mai templomot a földesúr Esterházy Károly egri püs­pök 1779 és 1782 között építtette Pauly Mihállyal. Oltárképét 1797-ben Schweighart Tó­biás pápai uradalmi festő készítette. (Műemlékileg védett.) KIRÁLYSZENTISTVÁN Ref. templom. Klasszicista részletekkel, késő barokk alaprajzi és tömegformálással épí­tett egyhajós, háromszakaszos csehsüvegboltozattal fedett teremtemplom íves végző­déssel és a bejárati főhomlokzat felett emelkedő toronnyal (29c. ábra). Sima falsávos homlokzatai egyszerűek főhomlokzatát mélyen tagozott párkányok osztják. A torony két oldalán íves oromfalon kővázák ülnek. Az órapárkányos tornyon kis hegyes sisak. Belsejének mindkét végén karzat van: a torony alatt egyívű, a másikon két pilléren álló. Fából faragott klasszicista szószéke és padjai vannak. A helyén álló és a középkori falu­nak nevet adó, Szt. István királyról elnevezett középkori templomról a 14. század eleji pápai tizedjegyzékek tudósítanak. Papjait a 16. századig említik. Egy 1748. évi tanú val­latás szerint a XVIII. század elején állították helyre romjaiból a reformátusok amikor még boltozott szentélye és sekrestyéje volt és kapuja felett 1515-ös évszám volt olvasha­tó. 1721-ben hajóból, szentélyből és sekrestyéből állt, falazott oltár volt benne, a szentély oldalfalában pedig ablakformájú fülke. 1834-ig ezt a templomot használták, helyére emelték 1839-41-ben a mait. (Műemlékileg védett.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom