Koppány Tibor: A Balaton környékének műemlékei (Művészettörténet - műemlékvédelem 3 Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

Műemlékek - I. Balatonkenesétől Tihanyig

A Csokonai utcában, annak páros oldalán romantikus és korai eklektikus villák sorakoznak, homlokzataik előtt favázas, lombfűrészmintás „svájci" tornácokkal, az 18601870-es évekből. Gyógy tér, ivócsarnok. A mélyített forrásterületet szegélyező, négy oldalán lejárattal rendelkező mellvédfalon négy sarokpillér között két-két toszkán kőoszlopon nyugszik a kinyúló ereszd és alacsony tető. Klasszicista, alsó részét 1800-ból származó terv alapján Lechner Mátyás építette. A szakirodalom szerint 1853-ban Fruhmann Antal átalakította, ennek azonban a jelenlegi kútház formájának az 1800-as tervvel való teljes azonossága ellentmond. Fruhmann fennmarad tervrajza sem egyezik a mai kútházzal. A főpárkánya feletti, homorúíves és konzolsoros teteje romantikus stílusú, az 1880-as években készült (29. kép). (Műemlékileg védett.) Gyógy-tér 1. Horváth-ház. Rövidebb főhomlokzatával a térre néző, kétemeletes késő barokk épület, amelyet egyemeletes formában 1795-98-ban Szengyörgyi Horváth Zsigmond építtetett 105 szobával vendégháznak Első tervét 1789-ben a pesti Krausz János készítette, a megvalósított, 1795-ből származó rajz Trimel Ferenc kőszegi építőmester műve. Kilenc ablaktengelyes főhomlokzata közepén háromtengelyes középrizalit helyezkedik el, előtte négyoszlopos, kovácsoltvas rácsos erkély áll. Oldalhomlokzatai két szélén három-három tengelyes rizalit között kilenc ablaktengely. Második emelete 20. századi. Jelenleg ez is a szanatóriumhoz tartozik (Védett műemlék.) Gyógyterem, fedett sétány és kávécsarnok. A Blaha Lujza utca északi sarkán kezdődő és a teret észak felől lezáró épületsor tartozéka. Korábbi épületrészek felhasználásával 1877-79-ben létesített eklektikus épületcsoport, földszintje a szanatórium étterme, emelete színházterem, a füredi Anna-bálok színtere. Az előtte levő kis parkban Kisfaludy Stróbl Zsigmond Fürdőző nő szobra. Helyén állott az 1868-ban lebontott kosz ín ház. A tér északi oldala mögött elterülő Fenyves-parkban áll az első, a klasszicista színház hat dór oszlopa. A színházat a költő Kisfaludy Sándor javaslatára 1828-ban alapították és közadakozásból 1830-31-ben építették fel Fülöp József veszprémi és füredi postamester, tanult építész tervei nyomán. A hatoszlopos, timpanonos, görög dór templomot utánzó épület nemcsak Füred, hanem a Dunántúl első kószínházaként működött lebontásáig. A hat kőoszlopot, amelyet Festetics László ajándékozott a színház építéséhez, a keszthelyi Kugler Mihály faragta. A Gyógy tér keleti oldalát az Állami Kórház zárja le. Helyén voltak a 18. század elejétől ismert források amelyekre az első fürdőházat telepítették. A tihanyi apátság ennek helyére építtette 1765-ben az emeletes Ofürdóházat. 1835-36-ban emellé emelték Packh János tervei alapján a klasszicista Újfürdóházat, amely már kétemeletes volt. 1842-ben a kettőt új épülettel kötötték össze. 1869 és 1871 között épült fel a Balatonra néző, kétemeletes Erzsébet-udvar, eklektikus stílusban, Cametter Bernát tervei szerint. Ezt építették bele 1912-13-ban az azóta modernizált mai épületbe. Honvéd u. 3. Romantikus stílusú emeletes villa, 1868-ban építtette Ecsy László fürdőigazgató.