Koppány Tibor: A Balaton környékének műemlékei (Művészettörténet - műemlékvédelem 3 Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)
A Balaton környékének építészete - A romantika és az eklektika
A romantika és az eklektika A szabadságharc bukása utáni korszak, amely egyben a klasszicizmus stíluskorának befejezését is jelzi, a Balaton környékének építészetében nem okozott hosszú kiesést. Az újabb fejlődést a Budát Trieszttel összekötő Déli Vasút Balaton-parti szakaszának 1858 és 1861 közötti elkészülése indította el. A vasút számára készített töltés először szabályozta a tó déli oldalát és megteremtette a parttal párhuzamos, az eddiginél rövidebb úton való közlekedés lehetőségét. A vasúti forgalmat az első, Szántódon, Bogláron és Szentgyörgyön épített állomások, meg a hozzá kapcsolódó, Szántód és Füred között kapcsolatot tartó Kisfaludy-gózös járatai biztosították. 1863-ban megépült az addigra csatornázott Sió siófoki zsilipje, 1864-ben az első siófoki kikötő. Maga Siófok a vasút hatására 1865-től mezóvárosi rangot kapott. Ilyen előzmények után a kiegyezést követő országos gazdasági fellendülés nyomán a Balaton déli partjának gyors ütemű beépülése már természetes volt. 1859-1860-ban járta be a tó északi oldalát Rómer Flóris, a hazai művészettörténet és régészet egyik megalapítója. Az ót kísérő Bergh Károly és Hencz Antal építészekkel együtt rajzolták, írták le Egregytől Vörösberényig a római és a középkori emlékeket. Nem egy, azóta elpusztult épület egykori képét már csak az ö rajzaikból, felméréseikből ismerjük. Az útról írott könyvet Rómer még 1860-ben megjelentette a Bakony címmel, később pedig szakfolyóiratokban ismertetett sok Balaton-környéki régi épületet. A régmúlt emlékeire ó hívta fel először a figyelmet azokban az években, amikor az építészet amúgyis szívesen fordult a középkor, különösképpen a gótika világa felé. A gótikus építészet formakincsét feltámasztó korai romantika építészetének első emlékei azonban, mint az országban másutt is, korábbiak. Az 1830-ban befejezett balatonfüredi református templom ablakaiba már akkor gótikus mérmüveket utánzó kórácsokat tervezett ismeretlen építésze, a keszthelyi uradalom építésze Kehrn Vilmos pedig az 1820-23-ban megépített balatonszentgyörgyi Csillagvár épületében megalkotta az első, valóban romantikus épületet (33. ábra). A gótizáló romantika emlékei Veszprémtől Keszthelyig és Siófoktól Balatonszentgyörgyig 1860 körül épültek. Veszprémben ekkor építette Szentirmay József püspöki építész a Ranolder püspök által betelepített angolkisasszonyok templomát, rendházát és iskoláit, ezt követően pedig 1870-ig a püspök többi alapítványát, az irgalmas nővérek veszprémi és tapolcai rendházát és iskoláit, valamint a püspökről elnevezett csopaki Ranolder-kastélyt. 1857-től épült a veszprémi vár alatt, a mai téren álló egykori Takarékpénztár épülete, 1862-65-ben 33. ábra Balatonszentgyörgy, a Csillagvár alaprajza
