Koppány Tibor: A Balaton környékének műemlékei (Művészettörténet - műemlékvédelem 3 Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

A Balaton környékének építészete - A barokk stílus kora

gozó másik festő, a néha erősen Maulbertsch hatását is mutató, Veszprémben letelepdett Franz Xaver Bucher. Személyét és működését az utóbbi évek kutatása fedezte fel. Egy korabeli forrás szerint a svájci Schaffhausenből származott, az ottani anyakönyvekben azonban nincs nyoma. Sokkal valószínűbb délnémet származása. Valószínűleg ő is Bécsen át került Magyarországra. Működésének területére, a veszprémi egyházmegyébe Bajzáth József püspök megbízásai alapján kerülhetett. Elképzelhető azonban az is, hogy első itteni műve, az 1778-79-ben készült vörösberényi freskóciklus a templom építését irányító Buffleur Gáspár jezsuita hívására érkezett, aki korábban a székesfehérvári jezsuita templom építését vezette (19. kép). A nagyszabású vörösberényi képsorozat után, 1779 és 1781 között festett a ferencesek veszprémi templomában. Ezt követően 1783-ban dolgozott Kiss Pál prépost megbízásából Kapolcson, 1784-ben Bajzáth püspök megrendelésére Szentgálon. 1785-86ban a Zichyek számára a somogyi Zics templomát, 1786-ban pedig újabb püspöki megbízásra Monostorapáti templomát festette ki. Az 1780-as években a Tolna megyei Tamási és Szekszárd plébániatemplomai, Veszprémben pedig a Nagyvázsony melletti Öcs és talán a ma Ajkához tartozó Tósokberénd templomai voltak működésének helyei. 1798 és 1801 között festette a veszprémi ferencesek templomának boltozatait és fóoltárképét, 1803-ban a vászolyi, 18041806-ban a várpalotai katolikus templom oltárképeit. Veszprémi polgárként hunyt el 1811-ben. Ebbe a korba illeszthetők még az alsópáhoki, az 1774-ból származó diszeli és a zalahalápi templomok belsőinek kifestett szakaszai, amelyek ismeretlen mesterek művei. A tihanyi apátság templomát 1786-ban kifestő Ambrogio Dornetti freskói a sekrestyében levők kivételével elpusztultak. 30. ábra Későbarokk evangélikus templomok: a. - Balatonakaii, b. - Balatonszepezd, c. - Felsődörgicse, d. - Alsódörgicse