Koppány Tibor: A Balaton környékének műemlékei (Művészettörténet - műemlékvédelem 3 Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)
A Balaton környékének építészete - A barokk stílus kora
gáns barokk architektúrával megépített lengyeltóti kastély - bár kétségtelen nyomokat hagyott rajta a múlt századi eklektika - valószínűleg még a 18. század utolsó negyedéig birtokos Lengyel család építkezései közé tartozik (16. kép), akárcsak az északi parton a Szent György-hegyi, gazdag szobordíszű présház és a mellette levő, rokokó berendezésű kápolna vagy a szigligeti vár alatt levő kúria, valamint Balatonlellén a kishegyi kápolna. A század közepének barokk formavilágát tükrözi a lesencetomaji kastély, ezt Lengyelörökségként Nedeczky Károly és felesége, Tóti Lengyel Krisztina építtette 1752-ben. Öreglak kastélya a lellei kúriával együtt a Balaton környékén új birtokos Jankovich család építkezései közé tartozik Építésük története a később átépített és bővített boglári Bárányés a két említett Festetics-kúriáéval együtt ismeretlen, csupán a balatonkereszturiról tudható, hogy Bél Mátyás feljegyzése szerint 1730-ban már állt a helyén valamilyen épület. Az előzőkben felsorolt kastélyok és templomok bőséges lehetőséget nyújtottak az épületek belsejét díszítő társművészetek számára. Maulbertsch sümegi remeke, a két sümegi templom gazdagon faragott oltárai, padjai, a ferences templom rokokó rácsai, a kastély stukkói, Stuhlhof Sebestyén tihanyi fafaragásai, a keszthelyi szobrászok és a veszprémi Schmidt művei mellett a Szent György-hegyi Lengyel-kápolna (17. kép) és a zamárdi templom dús barokk berendezése, Sóly és Vilonya református templomainak a népművészet határát súroló festett mennyezetei és karzatai alkotják a 18. század középső évtizedeinek jellemző emlékeit. A Balaton-környék barokk építészetének második nagy szakasza az 1760-as évektől a 19. század elejéig tartott. Kezdetét 1765-tól a veszprémi püspöki palota építése és vele Fellner Jakab itteni működése jelezte. Munkássága nyomári indult a Balaton-környékén a klasszicizáló késői barokk, amelynek hatása még az 1830 körüli emlékeken is felfedezhető: Fellnert Koller Ignác püspök hívta Veszprémbe a püspöki palota építésére. Ott a középkori épületmaradványok és Acsády püspök harminc esztendővel korábbi lakóházának felhasználásával 1776-ra készült el az U alaprajzú, középtengelyében erkélyes kocsifelhajtóval épített, elegáns, finom és tartózkodó részletképzésű palota. Fellner tervezte a palota mellett szerényebben meghúzódó püspöki alkalmazottak házát és a Várhegy végén álló papnevelde később átalakított épületét. Nevéhez fűződik a Nemeskéri Kiss Pál nagyprépost által eredetileg diákotthonnak építtetett „aggpapok háza"-nak tervezése is. A tata-pápa-devecseri Esterházy-uradalmak Fellner vezette építési irodája a veszprémi építkezésekhez a terveket adta és azok megvalósítását ellenőrizte. Az építés helyi mesterek feladata volt. A püspöki palota építését Fellner pallérjaként 1774-ig az a Hausensteiner Vencel építőmester irányította, aki ettől kezdve 1781-ig az egri liceum főpallérja volt, de 1783-tól Veszprémben élt és működött. A püspöki palota építésében Hausensteinert Weidt Péter, őt pedig Kerbler György követte pallérként. A papnevelde épületén 1763-tól Petersdorfer András dolgozott mint ácsmester. 1772-től valószínűleg velük működött együtt az 1767-ben még zirci mesterként említett Reindl Antal veszprémi kőművesmester. A palota stukkóit Giuseppe Orsatti bécsi mester készítette, kófaragómunkáit várpalotaiak végezték Schaibel Pál pallér vezetésével. Reindl építette 1768-69-ben a piaristák rendházát. Vele azonos az a Keindl Antal néven említett kőműves, aki Weet Ferenc ácsmesterrel 1773-78-ban a piaristák gimnáziumán dolgozott. A veszprémi mesterek távolabbi működését bizonyítja, hogy Joseph Schratz itteni kőművesmester Tihanyba tervezett gazdasági épületeket és az apátság számára 1787-ben Balatonendréden magtárat épített.
