Koppány Tibor: A Balaton környékének műemlékei (Művészettörténet - műemlékvédelem 3 Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

A Balaton környékének építészete - A barokk stílus kora

A Festetics uradalom Keszthelyen kívüli jelentós építészeti emléke Balatonkeresztur temploma 1753-1758-ból. Építészét nem ismerjük, de nagyon valószínű, hogy amint 1751-től kezdve minden jelentősebb épületnek, ennek is Hofstädter volt a tervezője. Belső festésének művésze szintén ismeretlen (15. kép). További kisebb építési központot alkottak a Balaton környékének olyan nagybirtokszékhelyei, mint Nagyvázsony, Tihany, Somogyvár, Kéthely. A század első felében kiépülő gazdasági szervezet mindenütt megkívánta a majorságok létesítését és azokon gazdasági épületek építését. A század középső évtizedeiben a nagybirtokközpontjaiban majdnem mindenütt felépültek a kastélyok is. Nagyvázsonyban ebben az időben még a vár volt a Zichyek lakóhelye. 1751-ben zsindelyezésére Kendi Jakab ácsmesternek fizettek. A majorban és az uradalmi épületeken, ahol az 1710-1720-as években már malmok kocsma, juhászház építésén dolgoztak név szerint meg nem nevezett kőművesek köztük pápaiak is, valamint a század közpeén Hans Michael Beringer veszprémi kőművesmester, Christoph Fröhlich lakatos, András kovács és György kályhás. A barokk részletekkel helyreállított, középkori Szt. István-templom belső berendezését 1742-43-ban faragta Bíró Márton veszprémi szobrásza, Schmidt Ferenc, akinek a főoltárra vonatkozó terve és szerződése 1742-ból maradt meg (27. ábra). A tihanyi apátsága templomán a kolostorán kívül a század első felében építtette ki gazdaságait, a tihanyit és elsősorban a somogyiakat, köztük a szántódpusztai majorságot. Itt, a mai kastély helyén már 1719-ben állt az apátság kőháza, körülötte gazdasági épületekkel. Ma álló legrégibb házai az 1740-es évekből származnak a felette emelkedő dombon levő kápolnát pedig 1735-ben építették. Szántód mellett az apátság Kapolyon létesített még ekkor majorságot, Örvényesen, Endréden, Telekiben pedig malmokat építettek Somogyvár és Marcali a somogy Széchényi-birtokok központja volt. Valószínűleg mindkét helyen már a 18. század közepén volt kúria vagy kisebb kastély, és mindkét faluban felépült az uradalmi majorság. Épültek a kegyúri templomok mint Kőröshegyen 1746 és 1754 között a középkori ferences kolostor megmaradt temploma és Marcaliban 1738-ban a szintén középkori eredetű templom. A kéthelyi uradalmat, amelyhez Balatonszárszó és környéke is tartozott, a Hunyady grófok szerezték meg még 1730 körül a középkori Fáncsiak és utódaik a Sankó család örökségeként. Kastélyukat nem Kéthelyen, hanem a közeli Sáripusztán emelték. A 18. századi kastély - amely a múlt században többszörösére bővített épület nyugati szárnyát alkotja - egyemeletes, oldalfolyosós volt, homlokzatain egyszerű vakolatarchitekturával. A család másik kastélya, a balatonszemesi még egyszerűbb épület. A két Hunyady-kastély építéstörténete még feltáratlan. Mindkettőhöz tartozott majorság és abban sokféle gazdasági épület, amelyek közül Balatonszemesen egy magtár és a Postamúzeummá alakított istálló élvez műemléki védelmet. A Hunyady-uradalmak építkezései közé tartozik a már említett, 1732 előtt helyreállított kéthelyi és a balatonendrédi, valamint az 1740-ben újjáépített balatonszemesi, középkori eredetű templom. A somogyi Balaton-környék 18. századi barokk kastélyai közé tartozik az ádándi Csapody-, a lengyeltóti Lengyel-, az öreglaki Jankovich-kastély, valamint a leilei Jankovich-, a boglári Bárány-, a balatonkereszturi és a vörsi Festetics-kúriák. Adánd a 18. század végéig a Perneszy család birtoka volt, a kastély építtetője köztük kereshető. Az ele-