Koppány Tibor: A Balaton környékének műemlékei (Művészettörténet - műemlékvédelem 3 Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

A Balaton környékének építészete - A barokk stílus kora

25. ábra Kővágóörs, r.k. templom, Paul Moser vagy Mojser terve, 1774. Moser, Mojzer azonosítása kézenfekvő lenne, ha a kővágóörsi terv nem vallana gyenge képzettségű mesterre. Lehetséges azonban, hogy a rajznak ó csak aláírója és nem készítője, illetve hogy maga a megbízás volt kisigényű. A távolabbi Nyirád, Zalaegerszeg és a somogyi Csököly templomai alaprajzi elrendezésük és építészeti formálásuk alapján szintén a „sümegi mester" munkásságába sorolhatók. Sümegen egyébként őt megelőzően is volt kőműves, 1739 nyarán a közeli Hosztót középkori eredetű templomának újjáépítésére szerződött Fux Mátyás sümegi kőműves és Kerbt Boldizsár ácsmester. Moser-Mojzer idejében az összeírásokban 1750-ben három név nélküli mester, 1775-76-ban pedig Reiter Dávid sümegi ácsmester is szerepel. Bíró püspök mesterei közé tartozott az a Kacher Antal fafaragó szobrász is, aki 1758-ban szerződött Festetics Kristóffal a balatonkeresztúri templom oltárfelépítményének elkészítésére. A keresztúri és a sümegi plébániatemplom oltárainak feltűnő hasonlósága alapján feltételezhető, hogy az utóbbit is Kacher faragta. A Sümegen folyt építkezéseken természetesen máshonnan jött mesterek is részt vettek. A város máig is jellemző barokk képét Padányi Bíró Márton építkezései alakították ki. Elsőként 1746-ban kastélyát építtette fel, ill. a 17. századi püspöki lakóház átépítését, bővítését kezdte meg. Két év múlva már a kápolnán dolgoztak, amelyek oltárképén a befejezést jelző 1750 olvasható. A hegyoldalban szélesen terpeszkedő épület részleteinek szépsége ellenére a vidékies barokk képviselője. Építésén Moser-Mojzer mellett 17521757 között Franz Holcz keszthelyi kőfaragó, a pesti Antonio Orsatti stukkátor és a váci Vogl Gergely festő vett részt, valamint a helybeli Johan Wachtlender asztalos. Holcz fa-