Koppány Tibor: A Balaton környékének műemlékei (Művészettörténet - műemlékvédelem 3 Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)
A Balaton környékének építészete - A barokk stílus kora
23. ábra A veszprémi székesegyház alaprajza a barokk újjáépítés után, Storno Ferenc nyomán bécsi császári építész működéséről tudunk. Az olaszos részletekkel megépített, háromhajós, gótikus szentéllyel rendelkező székesegyház hagymasisakos nyugati tornyaival együtt, barokk formái ellenére változatlanul középkori alaprajzát és tömegét viselte. A veszprémi székesegyház freskói a Balaton környékének első barokk falképei voltak (23. ábra). Az Esterházy Imrét követő Acsády Ádám püspöksége idején, 1725 és 1745 között már nagyobb ütemben folyt a barokk templomépítés. Acsády püspöksége idején egyházmegyéjében 39 korábbit állítottak helyre és 40 új templomot emeltek, többek között Bamagon 1730-39-ben a Zichyek, Siófokon 1735-ben a veszprémi káptalan, a már említett Kéthelyen 1732 előtt a Hunyadyak, Marcaliban 1732-ben Széchényiek, Lellén és Szólósgyörökön 1733-ban a Majthényiek. Ekkor, 1723 és 1730 között épült fel a veszprémi várban a ferencesek temploma is. Az 1730 körüli templomépítések mesterei közül csupán a középkori eredetű marcali templomot újjáépítő Sanczer János kőműves mester és Papacz pallér neve ismert. Acsády püspök veszprémi építkezéseihez tartozott az új püspöki palota. A középkorit, amely az előző századokban a várkapitányok lakóhelye volt, 1719-ben az utolsó várparancsnok lebontatta. Helyette attól délre 1733-ban építtette a püspök az új épületet, ebben azonban soha nem lakott, mert székhelyétől távol, többnyire Pápán élt. Az épület később a mai püspöki palotába épült bele és annak déli szárnyát alkotja. Sümegen Acsády a ferences kolostor bővítését támogatta, amely 1724-tól folyt a templom orgonakarzatának, homlokzati kápolnáinak és a rendház második emeletének építésével. Építésze ennek is Wittwer volt. A templom nagyméretű, faragott főoltárát Acsády költségén és talán szintén Wittwer terve alapján az ugyancsak győri karmelita szobrász, Richter Ferenc faragta, s azt maga a püspök szentelte fel 1743-ban (24. ábra).
