Koppány Tibor: A Balaton környékének műemlékei (Művészettörténet - műemlékvédelem 3 Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)
A Balaton környékének építészete - A török-kor
21. ábra A sümegi vár a 17. század végén. Tömegrekonstrukció. Az építkezés első szakaszában a vár északkeleti sarkára ötszög alaprajzú, kétszintes bástyát emeltek. Északi falán kisebb kótáblán az 1554-es évszám olvasható, nyugati oldalára négysoros latin felirattal vésett kőtábla került. Ma már alig kibetűzhető, rövidítésekkel teli szövege építtetőként Kövessy András püspököt jelöli meg, aki mellett a munkát Ormányi Józsa várnagy vezette. A bástya építésével egyidejűleg a középkori várfalakon belül újabb falat, néhol palánkot emeltek. A kettő között földdel töltött ágyúpadot alakítottak ki, és abba boltozott ágyúállásokat építettek. A falakon kívül palánkot létesítettek azon belül a vár keleti oldalán pedig egy félkörös bástyát. A belső kaputorony falára 1555-ben elhelyezett és csak régi feljegyzésből ismert kőtábla latin versezete büszkén hirdette, hogy az elhanyagolt várból a haza oltalmára Kövessy András fényes várat építtetett, miközben Veszprémben a barbár ellenség ült. Az építkezés ezt követő folytatását a belső kapu környékén talált, 1559-es évszámú kőtöredék bizonyítja. A megerősített várba 1562 nyarán villám csapott, és a puskapor tárolására használt belső vári nagytorony felrobbant. A keletkező tűz elpusztította a várat. Az ekkor kezdődő újabb építési szakaszban a középkori torony maradványaira felépítették a mostani, kétemeletes tornyot, a körülötte levő falakat pedig az egész belső várat magába foglaló bástyává építették át. Ugyanakkor építették át a belső vártól kezdődő nyugati szárnyat reneszánsz palotává. Romjaiból a vár feltárása alkalmával Kövessy András püspök monogramjával és 1567-es évszámmal vésett, címeres ajtószemöldök töredéke került elő, amely az építkezés befejezésének, egyben a püspök halálának évét jelzi. A töredék az előkerült többi reneszánsz ajtó- és ablakkerettel együtt olyan stílusformáról tanúskodik amely Nádasdy Tamás nádor és körének 1550-1560 körüli építkezéseivel áll rokonságban, elsősorban a sárvári vár olasz mesterek által készített részleteivel. A hasonlóság és egyezés alapján elképzelhető, hogy a Nádasdy-udvarral amúgy is szoros kapcsolatot
