Koppány Tibor: A Balaton környékének műemlékei (Művészettörténet - műemlékvédelem 3 Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

A Balaton környékének építészete - A gótikus stílus kora

György-kápolnát, abba fehér márvány oltárt és vörös márvány kapuzatot építtetett. Valószínűleg oda tartozott az az 1467-es évszámú, Vetési oszlopfőként ismert félpillérfő, amely egy nagyméretű, késő gótikus szentségház része lehetett. A vár alatti káptalani városban kórházat alapított, abban kápolnát építtetett. Fennmarad címerköve alapján a sümegi püspöki várban is építkezett. Ott valószínűleg a várbeli kápolnát emeltette és lehetséges, hogy ő volt a vár alatti városban említett Mária-kápolna építtetője is (15. ábra). Vetési Albert, mint a 14. század eleje óta minden veszprémi püspök, egyben a megye főispánja is volt. 1486-ban bekövetkezett halála után Mátyás király a püspöki széket három évig nem töltötte be, főispánná pedig Kinizsi Pált nevezte ki. A veszprémi püspökség javait királyi birtokként 1489ig azok vezetője, Ráskai Balázs budai udvarbíró kezelte. Egy 1489-ból származó forrás szerint Ráskai támogatta a székesegyházban folyó építkezést és több adat szól arról, hogy az ő segítségével épült a vár alatti domonkos apácakolostor templomának késógótikus, egykor hálóboltozatos szentélye (8. kép). Kinizsi Pál, aki 1472-ben kapta meg a fiúutód nélkül elhunyt Vezsenyi László nagyvázsonyi várát az ahhoz tartozó uradalommal együtt, ott megkezdett építkezéseiben méltó utódja volt a Vezsenyieknek. A már Nagy Lajos király idejében országos méltóságot viselő Vezsenyiek még a 15. század első felében emelték Vázsony várát birtokaik ősi központjában. Ez a soha fel nem épült Zádorvárral együtt a késői gótika idejében kedvelt, szabályos alaprajzú várak közé tartozik, akárcsak az 1440 körül épült Szentgyörgyvár, amelyet a Marcaliak emeltek a Zala árterében. A három közül csupán Vázsony maradt meg félig romosán, benne a magyarországi várépítészet egyik késői lakótornyával. Kinizsi ezt a várat bővíttette és erődíttette tovább a látható falak és faragot tkő részletek alapján a késői gótika stílusában épített palotaszárnnyal és kettős, külső védőfallal. 1491-ben Leányfalusi Ágoston, Kinizsi somlyói várnagya, ura megbízásából a Csobánc várában folyó, ma már ismeretlen építkezést vezette annak birtokosai, a Gyulaffyak kérésére. Kinizsi ismert építkezései közül kiemelkedő és művészi igényességből tanúskodik a saját temetkezési helyéül emeltetett vázsonyi pálos kolostor és annak temploma. Fennálló részletei alapján jó felkészültségű, országos viszonylatban is jelentós mesterek építették az 1480-as években (9. kép). Kinizsi és a budai királyi udvar kapcsolatát ismerve, építőit a 15. század utolsó negyedében szerte Magyarországon hasonló alaprajzú és hasonló módon gazdag hálóboltozattal készült városi és szerzetesi templomok mesterei közt kereshetjük. 15. ábra Vetési Albert veszprémi püspök címerének rekonstrukciója a sümegi várból