Koppány Tibor: A Balaton környékének műemlékei (Művészettörténet - műemlékvédelem 3 Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)

A Balaton környékének építészete - A gótikus stílus kora

inál hagyni. A kövesdi torony a Balaton környékén az eddig ismert egyetlen ilyen épület, az ország területéről azonban az előző század közepétől kezdve sok hasonlóról tudunk. A legkorábbiak, mint az 1255-ból ismert körmendi, az ugyancsak Rába-átkelő melletti és 1248-ban említett csákányi vagy az 1277-ből ismert rumi, a tatárjárás utáni várakhoz hasonlóan királyi felhívásra, IV. Béla segítségével épültek. Mindhárom település egyben birtokközpont is volt, a tornyokat azok védelmére emelték Feltételezhető, hogy több más, a 14-15. századból ismert, birtokközpontokban álló toronnyal együtt kezdettől fogva palánkkal vagy sánccal és árokkal övezték őket. Az előző század végétől említett kis sáncvárakhoz hasonló módon kisebb váraknak kell elképzelnünk valamennyit. A 14. század második feléből nagyobb kővárak építéséről is szólnak adatok. A Pécsely feletti hegytetőn 1370 körül kezdte el a ma Zádorvárnak nevezett vár építtetését Nagy Lajos király temetési ispánja, Himfi Benedek. Az építkezést a területet birtokló veszprémi káptalan 1374-ben letiltotta, akárcsak egy évtizeddel később, amikor azt Vezsenyi László akarta folytatni. A somogyi oldalon a század vége felé épült fel Kereki felett Fehérkó vára. A romjaiból előkerült építészeti töredékek alapján valószínű, hogy a sokszög alaprajzú, támpilléres küslő falakkal emelt kisméretű várat 1396 után a Marcaliak építtették. A 14. század vége felé alakultak ki a kisebb vidéki gazdasági és kereskedelmi központok a falvaknál nagyobb, iparral és kereskedelemmel, vásártartási joggal rendelkező mezóvárosok. A Balaton vonzáskörében ezeket meghaladó méretű egyetlen központ csupán Veszprém volt. A püspökség és a káptalan birtokában azonban a több, a falusias részből álló Veszprém sem rendelkezett nagyobb önállóssággal, ezzel együtt városiasabb képpel, mint az ismert mezővárosok Nagyvázsony, Sümeg, Keszthely, Marcali, Somogyvár vagy Kőröshegy. A jelentősebbekben jelentek meg a koldulórendek első kolostorai, legkorábban Veszprémben a püspöki alapítású, 13. században épített domonkos apácakolostor. A ferencesek első, Balaton menti rendházát Keszthelyen építtette Lackfi István nádor 1380 körül. Nagyméretű, épségben megmaradt templomának szentélyében található a hazai gótikus falfestés egyik legjelentősebb, bár töredékesen maradt freskósorozata. Az itáliai trecento festészetének hatása alatt készült, bár a csehországi gótika realisztikusabb vonásai is fellelhetők rajta. A sorozat olyan nagyobb, több festőt foglalkoztató műhely alkotása, amelyet egy vezető mester irányított (7. kép). 14. ábra A veszprémi székesegyház ablak kőrácsának rekonstrukciója Szakái Ernő rajza nyomán