Koppány Tibor: A Balaton környékének műemlékei (Művészettörténet - műemlékvédelem 3 Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1993)
A Balaton környékének építészete - A gótikus stílus kora
A gótikus stílus kora Balatonszőlősön, amint azt láttuk, az 1310-es években fából építettek kápolnát. A következő évtizedekben, 1343 előtt, helyére kőtemplomot emeltek. A mai templom műemléki helyreállítását megelőző kutatás derítette ki, hogy az a középkori kőtemplomból épült át az újkor századaiban és azt is, hogy a mai templom középkori elődje egyhajós és egyenes szentélyzáródású volt, alaprajzában és valószínűleg felépítményében is az ismert Árpád-kori falusi templomok mintáját követte, amikor 1330-1340 körül felépítették. Az akkor már elterjedt új építészeti stílus, a gótika egyetlen jele a még a román korra jellemző tagozattal faragott déli kapujának csúcsíves nyílása. Mindez korántsem jelentette a gótikus stílust, mert a késői román templomok kapui a 13. század második felében gyakran készültek csúcsíves nyílásokkal és részletekkel, ahogy az a literi templomkapun látható. A 14. század első felében épített falusi templomok között a balatonszőlősi nem az egyetlen volt, amely a Balaton környékén hagyományos alaprajzi formát mutatott. Felsődörögdön az 1330-as évek második felében Dörögdi Miklós egri püspök az ott állt 12. századi kis templom helyére nagyméretű, feltételezhetően két nyugati toronnyal épített, egyhajós és egyenes szentélyzáródású új templomot emeltetett. (12. ábra) Az alaprajzában a korábbi hagyományt őrző épület részletei már valóan gótikusak voltak. Az északi Balaton-parton megmaradt, számtalan hasonló alaprajzú, kisméretű falusi templom között több is lehetett olyan 14. században épített, amely alaprajzában, sőt további részleteiben is a román korban kialakult hagyományokat követte. Nem hiányoznak természetesen a gótikus templomépítészetre jellemző, sokszög záródású templomszentélyek sem. A korai gótika egyik ilyen első, de még mindig sok régebbi hagyományt őrző emléke Berhida temploma. Tornya és boltozatai későbbiek. Hasonló megoldással épült a nagyvázsonyi Szt. István-templom első, csak ásatásból ismert szentélye. Rövidesen, még a 14. század első felében megjelentek a támpilléres szentélyek is. Példa erre a középkori Alsózsid, a mai Várvölgy múlt században átépített, de az ezt megelőző állapotáról maradt rajz, Vindornyaszőlós templomának szentélye, valamint a veszprémi, egykori Szt. Miklóstemplom romja. (13. ábra) Több pálos kolostorról is ebből az időből maradt az első adat. A salföldit 1307-ben említik köveskúti kolostor néven, a Gyulaffyak ősei által alapított tálodit 1324-ben, az uzsait 1330 körül. A már említett vetahidai és mindszenti, Somogyban levő pálos kolostorokról 1317-ből, illetve 1323-ból maradtak adatok, a Balatonhenye feletti kolostor pedig 1365 előtt épült. Az egyházi építkezésekre vonatkozó 12. ábra A taliándörögi templom tömegrekonstrukciója
